Archívum - 2005/4

Fehérkeresztesek
Bonhardt Attila

A trianoni békeszerződés megtiltotta a magyar haderő számára páncélosalakulatok tartását, ezért 1938-ban, amikor a szomszédos államok a bledi konferencián hozzájárultak Magyarország fegyverkezési egyenjogúsításához, a m. kir. Honvédségnek csak 150 olasz gyártmányú 35. M Ansaldo kis harckocsija volt. Ezek gépjárműszázad fedőnév alatt papíron a hét vegyesdandárhoz voltak beosztva, gyakorlatilag Hajmáskéren és Örkénytáborban a majdani harckocsi-alakulatok személyzetének kiképzését szolgálták.

 

Tigris, Párduc, Páncélfír
Bese Ödön

Bese Ödön 1940 decemberében vonult be a munkácsi 12. kerékpáros-zászlóalj géppuskás századához. Újoncként részt vett a délvidéki bevonulásban, majd géppuskásként harcolt a gyorshadtest 1941-es hadjáratában a Vörös Hadsereg ellen. A Szovjetunióból visszatérve alakulatát 3/I hadrendi számmal harckocsizászlóaljjá szervezték át, és Munkácsról Ceglédre helyezték. Bese Ödön harckocsivezető lett, előbb Toldi, majd Turán harckocsit vezetett. Mint a zászlóalj egyik legjobban képzett harckocsivezetőjét Mátyássy Miklós százados, a 3. század parancsnokának kocsijába osztották be. Ebben a beosztásban vonult alakulatával 1944 áprilisában a frontra.

 

A Hazáért mindhalálig!
Számvéber Norbert

A II. világháború páncélos-hadviselése iránt érdeklődő tisztelt olvasók bizonyára fejből is jó néhány német "páncélos ászt" tudnának felsorolni. Azt azonban már jóval kevesebben tudják, hogy nemcsak a nagyhatalmak haderejében szolgáltak bátor és eredményes páncélos parancsnokok, hanem az általában korszerűtlenként jellemzett Magyar Királyi Honvédség állományában is. Ezúttal egy ilyen magyar honvédtiszt életét és hősi halálát mutatjuk be röviden.

 

Velünk volt az erő!
Pánczél Mátyás

A harckocsizó fegyvernemet fennállása óta misztikus légkör lengi körül. Noha a hadsereg az egyik legbajtársiasabb légkört megteremtő közösség, e zárt világban külön családot alkotnak a páncélosok. Itt alakul ki igazán a kezelőszemélyzetek és alegységtársak között az a kívülálló számára felfoghatatlan bajtársi kötelék, amely adottságainál fogva csak erre a fegyvernemre jellemző. Az összezártság és egymásrautaltság, egyben a parancsnoki példamutatás itt tükröződik vissza a legjobban. Minden harckocsizó egy-egy bátor szívű katona, aki büszke fegyvernemére, egyben megfellebbezhetetlenül érzi, hogy a legkeményebb fegyvernem
és bajtársi kötelék tagja, amelyet örökre a szívébe zár.

 

Generációváltás
Pánczél Mátyás

Jalta örökségeként a magyar haderő szervezeti felépítése és stratégiája folyamatosan alakult át a szovjet hadsereg mintájára. Ez - magától értetődő módon - a hadifelszerelés alapjaiban való megváltozásához vezetett; így a kezdeti időszakot követően, az 50-es évek végén megkezdődött a néphadsereg T-54-es harckocsikkal történő felszerelése, majd a harckocsiállomány fejlesztésének eredményeképpen 1962-ben átadtak háromezrednyi (~3x67 darab) T-55-öst, amelyek az akkor fennálló négy hadosztály (egy harckocsi, három gépesített lövész) hadrendjébe kerültek.

 

Hagyományok őrzői
Pánczél Mátyás

Az 1960-as évek világpolitikája megváltoztatta a nukleáris fegyverkezés stratégiáját, s ez a különböző haderőnemek - köztük a szárazföldi csapatok - radikális átformálásához vezetett. A Szovjetunió felhagyott a nehézpáncélosok gyártásával és alkalmazásával, helyükre a mozgékony, megfelelő védettségű és nagy tűzerejű, tömegesen bevethető közepes harckocsik kerültek. Az új generáció első képviselője az Objekt 430 és az Objekt 432 útján kifejlesztett T-64-es volt 1967-ben, amely megjelenésekor kortársai között a leghatékonyabb volt.

Tovább »

 

A nagy lyukasztógép
Kékesi György

A REGIMENT magazin olvasóinak többsége valószínűleg bizonyos mértékig "szakmai szemmel" szokott filmeket nézni. Biztos vagyok benne, hogy a legtöbben láttak már olyan filmet, amelyben a jó vagy éppen a rosszfiúk kezében előbb-utóbb feltűnt a sörétes puska. A szokatlan formájú fegyver a legtöbb esetben el is dönti a harc kimenetelét, hiszen kilenc találat egyszerre sokkal nagyobb hatású, mint kilenc külön-külön elért találat, amelyhez több időre és persze pontos célzásra van szükség.

 

Váltótípus?
Zsig Zoltán

Az M16-os gépkarabély immáron több mint négy évtizede áll szolgálatban az Egyesült Államok és más országok haderejében. A fegyvert folyamatosan korszerűsítették, hogy a felmerülő problémákat megoldják és az újabb igényeket is kielégítsék.

Már közvetlenül a rendszeresítés után nyilvánvalóvá vált, hogy mérete miatt az M16-os nem felel meg egyéni fegyverként a harcjárművek kezelőinek. A 990 mm-es hossz kifejezetten hátrányos az épületharcokban. Ezért hamar kifejlesztettek egy rövidebb csövű és betolható válltámasszal készülő gépkarabélyt, ez lett a CAR-15-ös. Ez a fegyver az M16A1-es rövidebb csövű változata volt, amely a régi M193-as lőszerrel működött. Ezt használták többek közt a különleges rendeltetésű erőknél is.

 

Szél hozott, szél visz el...
Tőrös István

A kiemelés azt jelenti a különleges műveleteket végrehajtó katonák számára, hogy az akció sikeres - vagy tragikus - befejezése után a fiúkat vissza kell hozni saját területre. Erre a modern háborúk története során számos módszert dolgoztak ki a specialisták. Az egyre modernebb és a fizika törvényeit sokszor meghazudtoló szállítóeszközök megjelenését mindig újabb módszerek kigondolása, majd kipróbálása követte.

 

Az elfelejtett háború
Horváth Zoltán

1950. június 25-én kora reggel zivatar söpört át a 38. szélességi fok sávján. A szórványosan felmorajló mennydörgést azonban elnyomta a fülsiketítő ágyúdörgés. Az észak-koreai csapatok rohamát előkészítő gránáteső - egyórányi eltéréssel - a félsziget teljes szélességében rázúdult a felkészületlen déliekre. A nehéztüzérség és az aknavetők becsapódó lövedékei ugyanis egy jól megtervezett offenzíva nyitányát jelezték. Az invázió során a főcsapást a nyugati részen, a Szöul felé előretörő 1. észak-koreai hadtest tízezres létszámú gyalogsága és az előttük két oszlopban haladó közel száz T-34/85-ös harckocsi mérte. Így kezdődött el az egészen 1953. július 27-ig elhúzódó, hatmilliónál is több áldozatot követelő véres háború, amelyet Truman elnök mégis csak úgy emlegetett, mint holmi "rendőri akciót".

 

Rubin tizedes hőstette
Zsig Zoltán

2005 szeptemberében egy magyar származású amerikai háborús veteránnak a legmagasabb katonai kitüntetést adományozták.

A Becsület Érdemérmet, a Medal of Honort csak egészen kivételes esetekben, nagyon ritkán ítélik oda. Tibor Rubin is csak több mint fél évszázaddal a koreai háború befejezése után vehette át a kitüntetést.

 

Karnyújtásnyira Budapesttől
Lippai Péter alezerdes

1944 augusztusában és szeptemberében a német-magyar csapatoknak nem sikerült megakadályozni a szovjet és román csapatok áttörését a Kárpátokon. Az Alföldön komoly páncéloserőkkel folytatott elkeseredett halogató hadművelettel ugyan sikerült meggátolni, hogy a délkelet felől gyorsan előrehaladó szovjet csapatok bekerítsék és megsemmisítsék az északabbra - még a Kárpátokban - harcoló német-magyar csapatokat, de szilárd védelmet nem sikerült kiépíteni sem a Tisza, sem a Duna vonalában. A balszárnyon támadó 3. Ukrán Front délről, a jobbszárnyon támadó 2. Ukrán Front északról közelítette meg és karolta át a magyar fővárost. A 3. Ukrán Front csapatai november 6-án Apatinnál megkezdték az átkelést a Dunán. December 18-án sikerült áttörniük a Budapest és a Balaton között kiépített Margit állást. 1944. december 26-án kijutottak Szentendre térségébe, ahol találkoztak a 2. Ukrán Front erőivel. Ezzel a szovjeteknek Budapesten egy körülbelül 80-90 000 fős német-magyar katonai köteléket sikerült bekeríteniük.

 

Alázatosan jelentem...
Tőrös István

1944. november elején a szovjet csapatok menetből akarták elfoglalni Budapest keleti felét. Ennek érdekében két gárda-gépesített hadtesttel erősítették meg a 2. Ukrán Front 46. összfegyvernemi hadseregét. A 4. gárda-gépesített hadtest 15. gárda-gépesített dandárja (benne a 37. gárda-harckocsiezreddel) Bugyi község birtokbavétele után Dunaharaszti felé tört előre. Az Attila-vonal külső védőövezetébe visszavonult német-magyar csapatok azonban heves harcokban átmenetileg megállították őket...

 

A kivonulás
Hajdú T. László

A második részben tárgyalt "bronyegruppa" - páncéloscsoport (4-5 harcjárműből és gyalogoserőkből álló alkalmi harci kötelék) mellett a szovjet szárazföldi haderő több új harcászati módszert kísérletezett ki és alkalmazott. Ezek egyike a helikopteres deszanterők és a harci helikopterek együttes alkalmazásának módszere volt, amelynek széles körű elterjedését korlátozta, hogy ezekből sohasem állt elegendő rendelkezésre. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a deszanterőket és a helikoptereket is a korábban már említettnek megfelelően más, kevésbé fontos feladatok végrehajtására (konvojkísérés, objektum- és útbiztosítás) alkalmazták. A helikopteres deszanterőket az ellenség vonalai mögött vetették be, általában a saját tüzérségi tűz lőtávolságán belül. Zászlóalj- és ezredszinten a deszant- és a gépesített csapatok közötti együttműködést jól megszervezték. A szovjetek gyakran alkalmaztak bekerítő osztagokat is. Zászlóalj- vagy századszintű alegységeket választottak le a főerőről, amelyek azzal párhuzamosan, más úton haladtak, így próbáltak a mudzsahed állások mögé kerülni és nem várt irányokból támadni. Erre a célra légideszant- vagy felderítőerőket, illetve az egység bronyegruppáját vetették be.

 

Szárnyas Szent Korona
Sallay Gergely Pál

A trianoni békeszerződés megtiltotta Magyarország számára a páncélozott járművek tartását. A Versailles-ban ülésező szövetségközi tanács mindössze 12 páncélgépkocsi beszerzését engedélyezte a magyar államrendőrség számára karhatalmi célokból. A rendőrségen belül legálisan felállított páncélautós osztag lehetőséget biztosított páncélos járművek beszerzésére és a személyzet kiképzésére. A látszólag a Belügyminisztérium alárendeltségében létrehozott, rejtett katonai szervezet, a Rendőrújonc Iskola (Ruisk) páncélgépkocsi-osztálya képezte a majdan felállítandó magyar páncélos fegyvernem alapját.

 

Bakaruhában
Baczoni Tamás

Az I. világháború idején született páncélos fegyvernem sok tekintetben megváltoztatta a hadviselés menetét. Ugyanakkor nem csekély hatást gyakorolt a katonai öltözködésre, "divatra", ugyanis az új fegyvernem technikai sajátosságai egy sor új ruházati megoldást igényeltek, kezdve a fejvédőktől a különféle speciális ruházatokig. Minthogy az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének elenyésző páncélozott eszköze (páncélautója) volt, feltehető, hogy a kezelőszemélyzet számára nem rendszeresítettek különleges ruházatot, még a páncéljárműveken leginkább szükséges fejvédők osztrák-magyar használatáról sincsenek adataink.

 

Lánctalpas Skoda
Seres Gyula

A cseh Skoda-gyár által épített LT vz.38-as könnyű harckocsit 1935-ben mutatták be. Fegyverzete egy 3,7 cm-es Skoda lövegből és két ZB vz.35-ös nehéz géppuskából állt. Páncélvastagsága 25 és 32 mm közötti volt, meghajtásáról egy Praga típusú hathengeres, 7500 cm3-es motor gondoskodott, amely a 7,5 tonnás járművet 50 km/h maximális sebességgel mozgatta. A kezelőszemélyzet négy főből állt. Csehszlovákia annektálása után sok harckocsi került a megszálló német hadsereg birtokába, amelyeket Pz.Kpfw. 38(t) néven vezettek be a hadrendbe. A jármű gyártását nem szüntették meg, sőt 1942 júliusáig folyamatosan korszerűsítették. A háború kezdeti szakaszában, főként a lengyel és francia hadjárat során, valamint a Szovjetunió megtámadásának idején a német páncéloscsapatok harckocsiállományának jelentős részét tette ki a típus, de a vékony páncélzat és a gyenge fegyverzet hátránya korán megmutatkozott.

A jármű alváza ellenben olyan jól sikerült, hogy arra különböző alváltozatokat építettek. Ezek legismertebbje a Hetzer vadászpáncélos és a Grille önjáró löveg, valamint a 38(t) páncélvadász sorozat.