Friss szám - 2025/5
Tűzpárbaj a téli szürkületben
Bánsági Andor
1915 őszén a központi hatalmak úgy döntöttek, ideje leszámolni Szerbiával és egyúttal megteremteni a szárazföldi összeköttetést az Oszmán Birodalommal, amely ekkor már több csatát is elvesztett és szinte minden fronton hátrálni kényszerült. Október 6-án hat német és hat osztrák-magyar hadosztály elsöprő erejű támadást indított, három nappal később pedig elesett Belgrád. A hadjárathoz október 14-én a bolgár cár katonái is csatlakoztak, ezzel Szerbia bekerítése és bukása elkerülhetetlenné vált.
Tizenhárom kilőtt Panzer
Varga Csaba Béla
1940 tavaszán, a francia hadjárat legvéresebb tankcsatájában egy vakmerő, fiatal tiszt elképesztő elszántsággal helyt állva átmenetileg megakasztotta a Wehrmacht előretörését. A félelmet nem ismerő Pierre Billotte végigharcolta a második világháborút és bekerült a legismertebb francia harctéri parancsnokok közé.
Atlanti csata
Horváth Viktor
Csaták kapcsán a megszokott időtartam általában egy nap, vagy egy éjszaka, és sorsfordító ütközetek között is volt, amely néhány óra alatt dőlt el. Ostromok során akár hónapokról, vagy különlegesebb esetekben - mint például Leningrádnál - évekről is lehet szó. Közös jellemzőjük, hogy területileg jól behatároltak, még a kurszki, vagy a normandiai harcoknál is egyértelműen tudták a történészek, hogy hol ért véget a harcmező. Az atlanti csata más volt. A sokszor hetekig a tengereken szolgáló katonák nem tudták megmondani sem azt, hogy hol bukkan rájuk az ellenség, sem azt, hogy meddig alhatnak a hánykolódó hajók, búvárnaszádok fedélzetén, melyik pillanatban kezdődik a mindent szétszaggató robbanások pokla, hány perc múlva válik lángtengerré a felszín. Tovább »
Hazátlanok légiója
Horváth Viktor
Korábban előfordult már, hogy a légió logisztikai okok miatt, vagy mert nem maradt átvezényelhető személyi állománya kimaradt néhány konfliktusból. A második világháborúnál erre esély sem volt, hiszen nagyjából 1936-37-től mindenki biztosra vehette bekövetkeztét, és az is látszott, hogy az a nagymértékű hadiipari felkészülés, amit a szembenálló felek tanúsítottak, minden eddiginél nagyobb konfliktusba fog torkollni. Európa szerencsétlenebb sorsú országaiból özönlöttek az önkéntesek a Légion étrangère laktanyáiba, amivel veszély is járt: felforgató céllal számos nemzetiszocialista is beszivárgott soraikba.
Saját megoldások
Sáry Zoltán
A napfényes Itália átszegdelt tereppel rendelkezik, így kevésbé ideális a klasszikus harckocsi hadviselésre. Ez a jelenleg alkalmazott technikát is alapvetően meghatározza.
Lánctalpas jövőkép
Trautmann Balázs
Nehezen megjósolható, hogyan fog kinézni az európai harckocsi piac. Egy biztos: változások lesznek, hiszen ennek jeleit már jól lehetett látni az elmúlt öt esztendő során. De megszülethet-e az új generációs, tisztán európai harckocsi?
Túl közel a halálhoz
Varga Csaba Béla
A második világháború leghíresebb haditudósítója az élete utolsó óráiban is a rá annyira jellemző bátorsággal viselkedett. Korábban Spanyolországban, aztán Kína, Afrika, Olaszország csataterein, de Izraelben is számtalan alkalommal nézett már farkasszemet a halállal. Nem sejthette, hogy rövid, de hihetetlen kalandokkal teli életútja éppen a távoli Indokínában ér véget.
Kettő az egyben
Sáry Zoltán
A forgószárnyasokkal felszerelt cirkálókról valószínűleg a szovjet flotta jutna először az eszünkbe. Pedig az olaszok is építettek ilyen egységeket, melyek kiválóan be is váltak.
Bombák földjén
Obuch László
Kathryn Bigelow 2008-ban elkészítette egy kis költségvetésűnek induló, mégis klasszikus szuperprodukcióvá vált háborús vízióját. A Bombák földjén új megvilágításba helyezte az akciófilmek izgalmát és a háborús mozik kalandjait. Mark Boal Irakban, mint újságíró egy tűzszerész egység mellett szerzett élményeit felhasználva írta meg a forgatókönyvet. Tapasztalatai alapján szinte dokumentumfilmes pontossággal próbálta bemutatni a bombák hatástalanításának menetét.
Új szám
Következő szám
A Regiment különszáma 2026. március 6-án jelenik meg!
Aranysas
Látogasson el testvérlapunk, az Aranysas honlapjára!
