Archívum - 2006/2

Frontvonalban
Számvéber Norbert

A második világháborúban a harckocsik mellett számos egyéb páncélozott harcjárművet is bevetettek. Ilyenek egyebek mellett a német roham- és a szovjet önjáró lövegek, amelyek kezdetben a tüzérség fegyverei voltak, de hamarosan a páncéloscsapatok is alkalmazták őket.

 

A Zrínyi
Bonhardt Attila

A német rohamlövegek harctéri sikerei alapján a Honvédelmi Minisztérium 3.b (gép- és harcjármű-felszerelési) osztálya 1942 júliusában felvetette a M. Kir. Honvédség önjáró tüzérséggel való ellátásának gondolatát. A felterjesztés szerint a páncélozott lánctalpas alvázra szerelt lövegeknek az alábbi előnyei voltak a gépvontatású tüzérséggel szemben: állandó harckészség, nagy terepjáró-képesség, a támogatandó harcegységekkel való szoros lépéstartás, rövidebb oszlophossz.

 

Fedőneve: Szittya
Bonhardt Attila

Még folytak a Zrínyi rohamlöveg csapatpróbái, amikor 1943 januárjában Barankay József tüzérszázadost és Gömbös Ernő főhadnagyot Németországba vezényelték, hogy a jüterbogi német rohamtüzér-kiképző központban tanulmányozzák a német rohamtüzérség szervezetét, felszerelését és harceljárásait.

 

Lövegmentés a senki földjén
Bonhardt Attila

1944 júliusában a Kárpátok előterében harcoló magyar 1. hadsereg kötelékébe tartozó 1. rohamtüzérosztály 3. ütegét az osztály többi részétől elkülönítve, a front déli szárnyán lévő 25. gyaloghadosztály támogatására rendelték. Az intézkedés nem volt felesleges, mert az ellenség 1944. július 7-én hajnalban Rungurytól északkeletre meglepetésszerűen betört a 26/I. zászlóaljat váltó 1/1. gyalogzászlóalj állásaiba, és a saját erőket mintegy 500-600 m szélességben és kb. 1000 m mélységben visszanyomta.

 

A Holtak Ütege
Számvéber Norbert

1944. szeptember 26-án Királyhegyes mellett a m. kir. 7. rohamtüzérosztály 2. ütegének StuG. III rohamlövegei súlyos harcot vívtak a szovjet 18. harckocsihadtest páncélosaival. A hagyomány szerint a magyar üteg az utolsó katonáig ottveszett. Megszületett a modern "Holtak Ütege" legendája. A valóság azonban egészen más...

 

Döce és Bill apó katonái
Bonhardt Attila

A magyar rohamtüzérségről nem beszélhetünk úgy, hogy ne szólnánk két olyan tisztről, akik nélkül ugyan létrejöhetett volna a magyar tüzérségnek ez az új csapatneme, de biztosan nem olyan lett volna, mint amilyenné e két kiváló parancsnok alatt vált.

 

Ameddig a takarónk ért
Számvéber Norbert

A második világháború után néhány esztendeig a magyar fegyveres erők átmeneti állapotban voltak, s mint ilyenek, hiányt szenvedtek a háborús tapasztalatok szerint nélkülözhetetlen páncélosból. Hazánknak ekkor nemcsak harckocsija nem volt, de a világháborúban kialakított és kiválóan helytállt rohamtüzérségnek is "magva szakadt". Amikor 1948-ban ismét előtérbe került a páncéllal védett manőverező tűzerő kialakításának igénye, a kötelezően másolandó minta már a szovjet Vörös Hadsereg volt.

 

Üss és fuss!
Rejtő István és Pánczél Mátyás

Az önjáró tüzérséget alapvetően három ismérv jellemzi: mozgékonyság, védettség és tűzerő. Igaz ez a harckocsikra is, azonban le kell szögeznünk, annak ellenére, hogy felépítésük is hasonlatos, az önjáró tarack nem harckocsi; a tüzérség egyik eszköze, amely alkalmas tűzfeladat végrehajtására nyílt terepen és tüzelőállásból, közvetlen vagy közvetett irányzással, vegyi és atomfegyverek által szennyezett terepszakaszon is. Talán úgy lehetne a legegyszerűbben kifejezni, hogy üss és fuss!, azaz semmisítsd meg ellenséged, és állj odébb, amíg válaszcsapást nem mérnek rád.

 

Jéghideg pokol
Horváth Zoltán

Az angolszász szövetségesek 1941 augusztusától 1945 májusáig indítottak utánpótlás-szállítmányokat a Szovjetunióba. Az Izlandról Murmanszkba és Arhangelszkbe tartó hajókon szolgáló tengerészek az egész II. világháború legkockázatosabb útjaira vállalkoztak. A sarkvidék zord időjárásán kívül meg kellett küzdeniük a németek tengeralattjáróival, felszíni flottájával és keselyűkként prédára leső repülőgépeivel.

 

Határőrök szürkében
Kékesi György

Magyarországon nemrég mutatták be Steven Spielberg legújabb filmjét. A München címmel elkészült alkotás témája az olimpián történt túszejtés és az ártatlanok lemészárlását követő megtorlás. Cikkünkben a félresikerült túszmentő akció tanulságai nyomán létrejött csapatot, a német rendőrség híres terroristaelhárító alakulatát, a GSG-9-et mutatjuk be.

 

Lánctalppal írt életút
Szepesi József

Lőrincz Kálmán nyugállományú vezérezredes 1960-ban végzett az Egyesített Tiszti Iskola páncélos parancsnoki szakán. 1970-ben a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián, majd 1976-ban a moszkvai Vezérkari Akadémián szerzett felsőfokú katonai képzettséget. A katonai hierarchia szinte minden lépcsőfokát végigjárta. Öt évig volt a 11. páncéloshadosztály parancsnoka. 1985-től a hadseregparancsnok első helyettese, majd 1989 márciusától hadsereg-parancsnoki beosztásban teljesített szolgálatot. 1989 decemberétől 1994 márciusáig - meglehetősen "mozgalmas" időszakban - a Magyar Honvédség parancsnoka volt.

 

Játék a tűzzel
Hajdú T. László

A cikksorozat második részében kronológiai sorrendben a két vezető hatalom (akkori szóhasználat szerint "szuperhatalom") között a hidegháború idején kialakult közvetlen vagy közvetett konfrontációkat ismertetjük, amelyek bármelyike háborúba sodorhatta volna a világot. A közvetett konfliktusokban a főszereplő mindig valamelyik nagyhatalom volt, de közvetett formában, az ellenfelet politikai, gazdasági és katonai síkon támogatóként, mindig jelen volt a másik fél is.

 

A Szolnoki diadal
Kedves Gyula

Amikor Alfred zu Windisch-Grätz herceg, tábornagy 1848. december közepén megindította magyarországi hadjáratát, a birodalmi hadvezetés nem számított elhúzódó harcokra. Ebbéli véleményét erősítette az a tény, hogy kevesebb mint három hét leforgása alatt birtokába vette a magyar fővárost, amely nemcsak politikai, de a szerveződő magyar haderő legfontosabb hadfelszerelési bázisa is volt a magyar forradalomnak.

 

Tűzpárbajhősök
Sallay Gergely

A Magyar Királyi Honvédség tábori, légvédelmi és rohamtüzérségének katonái vörös színű hajtókát viseltek az egyenruhájukon, közülük azonban csak a rohamtüzérek kaptak megkülönböztető csapatnemjelvényt. A honvédség tagjai számára adományozható ügyességi és teljesítményjelvények közül ugyanakkor több is kifejezetten a tüzér fegyvernem számára készült, s bizonyos alakulatok önálló kezdeményezésre a saját jelvényeiket is elkészíttették. Az alábbiakban ezekből láthatunk válogatást.

 

Bakaruhában
Baczoni Tamás

A rohamtüzér csapatnem a II. világháború tüzében született, így egyenruházati sajátosságai is "menet közben", leginkább ad hoc jelleggel alakultak ki. A M. Kir. Honvédség szűkös lehetőségei és az idő hiánya nem tette lehetővé olyan speciális rohamtüzér-egyenruha kialakítását, mint amilyet például a német "kollégák" viseltek (nevezetesen az 1934 M fekete páncélos-egyenruha tábori szürke változatát).

 

A Hetvenkettes
Kovács Imre

Annak idején ezt a szinte kifogástalan makettet feljavítás nélkül, a gyári útmutató szerint építettem össze. Csak később döntöttem úgy, hogy egy a Magyar Honvédségnél rendszerben álló példányt készítek belőle.