Archívum - 2006/3
Békefrontkatonák
Horváth Miklós
A Magyar Néphadsereg 1956-os forradalomban játszott szerepének, tevékenységének megértése érdekében az általános politikai helyzet vizsgálatával párhuzamosan fel kell tárni a haderő fejlődésének legfontosabb jellemzőit, figyelembe kell venni belső életének sajátosságait, elemezni kell a néphadseregen belül a forradalmat megelőző időszakban végbement főbb folyamatokat.
A változások őrei
Horváth Miklós
A szovjet csapatok Magyarországon való tartózkodására 1945 után a szövetséges hatalmak megállapodása adott lehetőséget, majd az így kialakult helyzetet a Szovjetunió és Magyarország között 1947. február 10-én megkötött békeszerződés állandósította. Ennek a szerződésnek az egyik cikkelye lehetőséget biztosított arra, hogy a Szovjetunió által meghatározott erejű és összetételű csapatok tartózkodjanak hazánkban mindaddig, amíg Ausztriában megszálló csapatok vannak, nyugati szomszédunk vissza nem nyeri állami függetlenségét. A Magyarországon 1947-től 1955-ig "visszamaradt erők" a folyamatos utánpótlás lebonyolítására alkalmas út- és vasútvonalak biztosítását látták el mintegy négy hadosztálynyi erővel.
Acélkoporsók
Kovács Vilmos
Az 1956-os forradalom fegyveres összecsapásaiban sajátságosan mindkét harcoló fél szovjet haditechnikai eszközöket alkalmazott. Különösen igaz volt ez a megállapítás a páncélozott harcjárművekre, a harckocsikra, roham- és önjáró lövegekre, páncélozott szállító járművekre, valamint az összes tüzérségi eszközre.
Ellentmondásos napok
Horváth Miklós
A szovjet csapatok "segítségül" hívásával párhuzamosan riadóztatták a Honvédelmi Minisztérium állományát és a Magyar Néphadsereg csapatait. A Magyar Néphadsereg erői közül a riadót először a 7. gépesített hadosztály (Esztergom) Piliscsabán lévő 8. gépesített ezredénél rendelték el. A vezérkar főnöke az ezrednek parancsba adta, hogy hajtsanak végre menetet Budapestre, ott közelítsék meg a Bródy Sándor utcában lévő Magyar Rádió épületét, annak környékét tisztítsák meg a tüntetőktől, és fegyverhasználat nélkül akadályozzák meg a Rádió elfoglalását. Az ezred a menetet két lépcsőben hajtotta végre. Az első lépcsőben menetelő erők kijutottak a Rádió épületéhez.
Tűzparancs
Horváth Miklós
Az október 23-án Debrecenben és Budapesten történtek egyértelműen mutatják, hogy a hatalom az erőszak korlátlan alkalmazása mellett döntött, ugyanakkor a kormányerők - államvédelmi, határőr-, katonai alakulatok, a rendőri erők és elsősorban a szovjet csapatok - tevékenységének összehangolására a felső vezetés az esetek többségében képtelennek mutatkozott, s ez tovább növelte az áldozatok számát.
Nemzetőrség
Horváth Miklós
Az 1956-os megemlékezések során és a szakirodalomban - néhány kivételt leszámítva - alig esik szó a forradalom történetében - különös létrejötte ellenére - oly fontos szerepet játszó szervezet, a nemzetőrség szervezésének körülményeiről és fontosabb állomásairól. Kutatási eredményeim, az e témakörben megjelent könyvészeti források és az újonnan feltárt, részben már publikált dokumentumok segítségével szeretném árnyaltabbá tenni az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc nemzetőrségével kapcsolatos ismereteket.
Szemet szemért, fogat fogért!
Horváth Miklós
1956. október 31-én újabb szovjet csapatok lépték át a határt. A csapatmozgásokat jelentő vidéki alakulatok a hadműveleti csoportfőnökségtől minden esetben olyan parancsot kaptak, hogy ne tanúsítsanak ellenállást. Az adatok ismeretében - mivel nagy erejű szovjet csapatok lépték át folyamatosan az orosz-magyar határt - Király Béla egy úgynevezett "védelmi tervet" készíttetett. Ez tartalmazta a nemzetőrcsoportok, valamint a Budapesten lévő katonai alakulatok elhelyezkedését és feladatát a szovjet csapatok ismételt bevonulása esetén.
A Budapesti Karhatalmi Parancsnokság törzse a szovjet csapatok Budapestről történő kivonása után folyamatosan kapcsolatot tartott a fővárosban megalakított három katonai körzet parancsnokával és a nemzetőrség főparancsnokságával.
In memoriam...
A kivégzett katonák rövid életrajza...
A forradalom múzeuma
Tőrös István
1999. március 14-én avatták fel Kiskunmajsán az első és mindmáig egyetlen 1956-os forradalmat idéző múzeumot. Pongrátz Gergely, a Corvin köz legendás parancsnoka saját erőből állított emléket egykori harcostársainak és a forradalom mártírjainak.
A három testőr Afrikában
Horváth Zoltán
Ki ne hallott volna arról, hogy az 1956-os magyar forradalom leverésére küldött szovjet alakulatok harcosai közül sokan, ha valamilyen folyót vagy csatornát láttak, rögtön megkérdezték: "Ez Szuez?" Fél évszázaddal ezelőtt persze kevesen értették, hogy miért is e fura érdeklődés. Csak sokára vált világossá, hogy a háttérben a "zavarosban halászó" Nagy-Britannia és Franciaország éppen akkor kísérelte meg az év júliusában államosított Szuezi-csatorna visszaszerzését.
A fehér kepi árnyékában
Zsig Zoltán
A forradalmat követően 200 ezer honfitársunk hagyta el az országot. Közülük sokan az idegenlégiót választották ideiglenes hazájuknak. Az idegenlégió ma is létezik, és a francia szárazföldi hadseregben fontos feladatokat lát el.
A haderőreformot követően az elmúlt években nagy változásokon ment keresztül, hogy megfeleljen a modern kor követelményeinek. Az idegenlégió állományában jelenleg mintegy 400 tiszt, 1600 altiszt és 6000 légiós szolgál.
A rohamkarabély
Zsig Zoltán
A francia fegyveres erőknél és természetesen az idegenlégióban rendszeresített egyéni lőfegyver több tekintetben is különlegesnek számít. A FAMAS gépkarabély nem közismert típus, ezért érdemes részletesebben is bemutatni.
Hétmérföldes surranó
Tőrös István
Mivel minden esélye megvan a 2006. június 23-án először útjára indult 60 kilométeres menetnek, hogy évtizedekig a katonák és a civilek népszerű erőpróbája legyen, érdemes megemlékezni az ötlet születéséről is. Íme a hiteles történet.
Csatatér
Tőrös István
Az első harckocsi 1916-ban, a hírhedt somme-i csata idején dübörgött be a harctérre Flers-Courcelette-nél. Bár az első hónapokban az angol lánctalpas monstrumok inkább félelmetesek voltak, mint hatékonyak, alkalmazásuk eredményeképpen az első világháborút követően a lövészárok-hadviselésről legtöbbször már csak múlt időben írhattak a hadtörténészek.
A szemben álló erők
Hajdú T. László
A sorozat harmadik részében bemutatjuk, hogy milyen szovjet erők állomásoztak a Szovjetunióval szövetséges európai országokban, milyen tervei voltak az USA-nak 1961-ben az atomháború megvívásához, és hogy mennyi és milyen harcászati atomfegyvere volt a NATO-nak és a Varsói Szerződésnek (VSZ) a hidegháború "legforróbb" pillanataiban, azaz 1961-ben, a berlini és 1962-ben, a kubai válság idején. Az is kiderül, hogy ugyanebben az időben a Magyar Néphadsereg hogyan készült a háborúra.
A hazáért és a szabadságért
Sallai Gergely
Azt, hogy a XX. században milyen fontos szerepet játszottak a jelképek, s hogy az emberek milyen nagy hangsúlyt fektettek azok viselésére, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a mindössze 13 napig tartó 1956-os forradalom és szabadságharc idején is készültek a forradalmi szimbólumokat magukon hordozó jelvények.
A forradalom egyenruhái
Baczoni Tamás
A cím kissé megtévesztő lehet, hiszen a forradalom sajátosságainal fogva sokkal inkább hatott az egységes öltözködés ellen, mint mellette. A forradalmároknak - mint minden forradalomban - kiemelten fontosak a részt vevő fegyveres szervezetek jelképei, egyrészt ideológiai, másrészt gyakorlati okok miatt, hiszen az utcai harcokban célszerű, ha a barát könnyen megkülönböztethető az ellenségtől, főképp akkor, ha a megdöntendő társadalmi rend erőszakszervezeteinek tagjai részben a forradalom oldalán, részben ellene küzdenek.
Ruszkik, haza!
Forintos Kálmán
1956. október 23-án a magyar népnek elege lett a szovjet megszállásból és talpnyalóik diktatúrájából, a rossz életkörülményekből. Az ezt hangoztató fővárosi felvonulások még aznap forradalomba, fegyveres felkelésbe csaptak át. Először a Magyar Rádió épületénél, majd a város több csomópontján voltak véres összecsapások a felkelők és a hatalom bitorlóinak segítségére siető szovjet csapatok között. A legsúlyosabb harcok a Nagykörút és az Üllői út kereszteződésénél, valamint annak környékén (Corvin köz, Kilián laktanya) folytak, az oroszok itt szenvedték el legnagyobb veszteségeiket. Vidéken is voltak áldozatokat követelő összecsapások és sortüzek. Ötnapos elkeseredett harc után a szovjet hadvezetés tűzszünetet hirdetett, és kivonta Budapestről kudarcot vallott egységeit. A több száz áldozat élete árán kivívott szabadság egy hétig tartott, november 4-én hajnalban a Vörös Hadsereg 19 hadosztállyal (200 000 katona, 3000 harckocsi) hitszegő módon rátört hazánkra, és kegyetlen harcok után újra megszállta az országot. A forradalom leverése után kíméletlen megtorlás következett...
Új szám
Következő szám
A Regiment következő száma 2024. június 7-én jelenik meg!
Aranysas
Látogasson el testvérlapunk, az Aranysas honlapjára!
