Archívum - 2007/1
A katonák megmentői
dr. Svéd László
Az emberiség története valahol a háborúk történetéhez kötődik, azonban alakult és változott. A háborúk a fenti döntő befolyások mellett óhatatlanul és követhetően alakították az egészségügy mind technikai, mind szervezeti, mind elméleti fejlődését. A különböző harci cselekmények - amelynek okain és eredményein most túl kell lépnünk -, lett légyen az bármilyen korban, mindig azt eredményezték, hogy az aktuális "béke"-életben előforduló betegségektől vagy sérülésektől mind minőségében, mind mennyiségében eltérő egészségkárosodások jöttek létre.
Tiszti csákón fehér szalag
dr. Kedves Gyula
Amikor 1848. március 15-ének esős reggelén a Petőfi és Vasvári által kommandírozott kis csapat az egyetem orvosi karának udvarán csatlakozásra bírt száznál is több orvostanhallgatót, a két vezér már érezhette, nincs jó esélyük már aznap sikerre vinni a pesti forradalmat. Arra azonban aligha gondolt bárki is ebben a lelkes fiatal tömegben, hogy néhány hónap múlva már katonaként küzdenek együtt, s míg a két lánglelkű szónok a harctéren fegyverrel a kézben is helytáll, életüket adva a nemzet szabadságáért, addig a többiek jó része - szintén a harctéren - életeket ment, sebeket gyógyít, és részesévé válik egy alig hihető szakmai bravúrnak: a semmiből olyan orvoskart állítanak a honvédsereg szolgálatába, amely a legnagyobb múltú európai hadseregek egészségügyi szolgálataival összehasonlítva is kiállja a próbát.
Sebesültvivők évadja
Kiss Gábor
Az osztrák-magyar hadsereg hadképességét egészségügyi szempontból egészségügyi szolgálata, illetve e szolgálat tagjai: az orvosi tisztikar, a gyógyszerész tisztviselői kar és a segédszemélyzet biztosította.
A világháború során az egészségügyi szolgálat számára a legfontosabb feladatot a megsebesült, illetve megbetegedett katonák ellátása, mielőbbi gyógyulásuk elősegítése jelentette, amelyet a tábori egészségügyi intézmények és a hátországi, békeidőben is létező intézmények végeztek.
Fáradságot nem ismerve...
dr. Svéd László
Amikor a második világháború magyar vonatkozásai kerülnek szóba, általában az ország óriási veszteségei, valamint a 2. hadsereg pusztulása jut mindenkinek az eszébe.
Néhány szakmai elemzés és értékelés készült az akkori Magyar Királyi Honvédség sajátos helyzetéről, kialakulásáról, feltételeiről, a háborúban való részvételéről, de az olyan speciális területekről, mint például az egészségügyi szolgálat, szinte semmi sem látott napvilágot.
A titok nem titok többé
dr. Pataky Iván
A történelem forrásainak kutatásával nem foglalkozók talán nem is sejtik, hogy egy-egy okmány megtalálásáért vagy helyszín pontosításáért milyen hosszú és időrabló nyomozást kell folytatnia a kutatónak, amíg rábukkan a keresettre. Nem volt ez másként a Szikla kórház múltjának feldolgozásakor sem. Az oka az volt, hogy Szikla kórház megnevezéssel egyetlen, az 1930-as, 1940-es években írott okmányban, továbbá a főváros történelmével foglalkozó lexikonban, történelmi munkában nem találkoztam. Végül egy ma már alig ismert, 1944-ben kiadott folyóiratban megjelent korabeli fényképen bukkantam rá az első nyomra: "Székesfővárosi sebészeti szükségkórház".
Kórház a bázis szélén
dr. Svéd László
Az első Öböl-háborút követő időszakban elsősorban a szorosabban vett hadtudományok körében jelent meg igen sok írás, így az egészségügyi biztosítás kérdései - tekintettel az igen kis veszteségekre - háttérbe szorultak. Igazából néhány nyugati katonaorvosi folyóiraton kívül sehol sem jelentek meg az egészségügy öböl-háborús tapasztalatairól szóló cikkek. Ezek is inkább a háború után a kurd menekültek iráni és törökországi egészségügyi ellátási kérdéseiről, problémaköréről szóltak, mivel az egészségügyet itt tudták sérülthöz és beteghez kapcsolni, egyszóval látványossá tenni.
Ízirájder, Ecsém!
Hornyik József
Tanulunk. Mostanában egyre többet és többfélét. Tanuljuk a gazdaságot, demokráciát, az EU-t, de tanuljuk még a NATO-t is. A tanulás jó dolog, csak vizsgázni ne kéne. Pedig vizsgázni kell, és vizsgázunk is rendesen, hol kitűnőre, hol pedig kevésbé jól, bár ennek értékelését hagyjuk a hozzáértő szakemberekre. A vizsgák sorában csupán egy volt az iraki részvétel, így nem volna ildomos azt állítani, hogy az első és legsikeresebb. Azt talán mégis jogosan érezhetjük, hogy mindenképpen jelentős, valami olyan, amire büszkék lehetünk.
Hivatásos mentőangyalok
dr. Toperczer István
A NATO-terminológia szerint a kutatás és mentés (Search & Rescue - SAR) alatt kell érteni minden olyan tevékenységet, amely a bajba jutott, balesetet szenvedett állampolgár élet- és vagyonbiztonságának megóvását szolgálja szárazföldön és a tengereken. Nemzetközi egyezmények, szerződések kötelezik az államokat állandó, 24 órás készenlétben lévő kutató-mentő szolgálatok fenntartására. Ezt a szolgálatot a világ minden országában alapvetően helikopterekkel látják el.
Hirtelen halál
Horváth Zoltán
Az amerikai katonai vezetés késve ismerte fel a kiválóan képzett mesterlövészek értékét. Miután azonban határozottan támogatni kezdte kiképzésüket, a "befektetés" megtérült, ugyanis ezek a harcosok igen hatékonyan alkalmazták a dél-vietnami partizánok és az észak-vietnami hadsereg ellen a megfélemlítésnek ezt a rendkívül hatásos eszközét. "Egy lövés, egy halott" - ez a mesterlövészek jelmondata, s ehhez a vietnami háború éveiben is hűek maradtak, hiszen egy-egy célpontjuk leküzdéséhez átlagosan mindössze 1,7 töltényt használtak fel.
Ferihegyi Sólymok
Kékesi György
Újra egy ragadozó madár nevével kezdem a cikk írását, de ahogyan az SAS-ről szóló ismertetőben már utaltam rá, nem ornitológiai témában szeretném az olvasók figyelmét kérni. Így aztán azoknak, akik erre számítottak, sajnos csalódást kell okozzak, ugyanis a fenti cím a Ferihegyi repülőtéren működő, Sólyom névre hallgató különleges rendőri egység megnevezése.
A háborúk évszázada
dr. Ravasz István
Az első világháború ismerete nélkül nehezen érthetők a második világháború folyamatai s a vezetők gondolkodásmódja. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a tábornokok az első világháborúban még mint fiatal tisztek nem lebecsülhető harctéri tapasztalatot szereztek, s a vezető politikusok is már az apparátusban dolgoztak.
Lézerharcosok
Gréczy Gaby
A katonai kiképzés örök problémája, hogy miként lehetne a leginkább valósághűen felkészíteni a harcoló alakulatokat a bevetésekre. A lőfegyverek megjelenése még nehezebb feladat elé állította a kiképzőtiszteket, hiszen hogyan is lehetne szimulálni egy halálos találatot úgy, hogy ne sérüljön meg a katona, ugyanakkor átérezze a helyzet veszélyét, és éles szituációban mindent megtegyen annak elkerülésére? Ahogy azt a Bakony Harckiképző Központban tartott gyakorlaton megtapasztalhattuk, a Miles lézerszimulációs rendszer szinte tökéletes megoldás minderre.
Csúcs-találkozó
Tőrös István
Ha az utazó nem Tarvisiónál lép Itália földjére, hanem 90 kilométerrel nyugatabbra keres magának határátkelőhelyet, a látvány bőven kárpótolja a kitérőért. A Plöcken-hágó oldalán őrszemekként két hegy vigyázza a határt. Balról a zöldellő Kleiner Pal, jobbról a kopár Drei Zinnen.
A békés tájat nézve nehéz elképzelni, hogy 1915-17 között katonák ezrei itt, a csúcsok között harcoltak egymással, dacoltak az időjárás viszontagságaival, élték és ha szerencséjük volt, túlélték az első világháború legnehezebb éveit.
A Nulladik Világháború I.
Hajdú T. László
Az 1904-1905-ben a Csendes-óceán és Mandzsúria tengeri és szárazföldi hadszínterein megvívott orosz-japán háborút sokszor a "nulladik világháborúnak" nevezik, mégpedig azért, mert az akkori és az egy évtizeddel később kitört I. világháború harceljárásai és az alkalmazott haditechnika számos területen közel azonos volt.
Örök érvényű hadparancs
Tőrös István
A doni áttörés áldozatainak emlékére a Hadtörténeti Múzeum udvarán elhelyezett emléktábla koszorúzásával rótták le kegyeletüket a túlélők és a 64 évvel ezelőtt kiadott parancs utolsó sorainak szellemében a megkésett főhajtást fontosnak tartó katonai és civilszervezetek.
Lövészárokdivat
Baczoni Tamás
Az első nagy világégés óta eltelt kilenc évtized tapasztalatai alapján bízvást kijelenthetjük, hogy a mai modern katona külső megjelenése (egyenruhája, felszerelése, védőeszközei) az I. világháború idejére vezethető vissza. Ez a háború alapjaiban változtatta meg a harcos külsejét, egyenruházati cikkeinek és személyi felszereléseinek körét - a 19. század évszázados hagyományokhoz kötődő, "szép színes" egyenruhát viselő katonájából rohamsisakos-gázálarcos "vakondharcos" lett, aki a csatamezőre való büszke kiállás helyett lövészárkokban való bujkálásra kényszerült. A mai katonák közvetlen elődje sokkal inkább ez a "vakondharcos", mint a középkori lovag vagy a római pretoriánus.
Lánctalpas mindenes
Somogyi László
A páncéloscsapatok mellé már a II. világháború idején rendszeresítettek a tankokkal együtt előrenyomulni képes vontató- és mentőjárműveket. A fejlett gyártástechnológiával rendelkező hadviselő felek már a korai páncélostípusok felhasználásával kifejlesztették az azokkal műszakilag egyenértékű vontatójárműveket. Ebben a kategóriában etalonnak tekinthető a német Bergepanther, amely sok, azóta tervezett és létrehozott műszaki páncélosnak szolgált például.