Archívum - 2007/2

Cél a páncélos szörnyeteg
Számvéber Norbert

Az első világégés számos új fegyver kifejlesztését vagy újrafelfedezését eredményezte. A harckocsi azonban olyan hatású harceszköznek bizonyult, amely idővel teljesen átalakította a szárazföldi hadviselést. A központi hatalmak kezdetben úgy vélték, a páncélosok elhárítását a meglévő eszközökkel is megoldhatják. Mire rájöttek, hogy ez nem így van, már túl késő volt.

 

Hidegvér és biztos kéz
Számvéber Norbert

A szárazföldi csapatok páncélelhárításának gerincét a második világháborúban is a gépvontatású vagy önjáró páncéltörő ágyúk képezték. Ezek minősége és mennyisége nagyban meghatározta, hogy a védelem kitart-e páncélostámadásokkal szemben. A magyar csapatok ugyanazokkal a nehézségekkel kerültek szembe a keleti hadszíntéren, mint a német katonák. Nem véletlen tehát, hogy a megoldási kísérletek is hasonlóak voltak. Így például a 7,5 cm-es Pak 40-es gépvontatású páncéltörő ágyút nemcsak rendszeresítette a Magyar Királyi Honvédség, de a hazai hadiipar is gyártotta.

 

Vállravehető kályhacsövek
Zsig Zoltán

A II. világháborúban az amerikai és brit erők is rendelkeztek kézi páncéltörő eszközökkel. A Bazooka és a PIAT hasonló rendeltetésű eszközök voltak, de működési elvük és felépítésük nagyban különbözött. Kevésbé közismert, hogy az amerikaiak a kísérletekkel jóval megelőztek mindenkit.

A Bazooka tekinthető minden kézi páncéltörő rakéta ősének.

 

Az esélytelenek bátorsága
Számvéber Norbert

A folyamatosan korszerűsített és egyre nagyobb mennyiségben bevetett páncélosok a második világháborúban sokszor mélyen behatoltak a védelem állásai mögé, és így a legváratlanabb helyen bukkanhattak fel. Az ellenük való közelharc, az úgynevezett páncélrombolás idővel minden katona kényszerű kötelessége lett, fegyvernemtől és beosztástól függetlenül. Nem volt ez másképp a Magyar Királyi Honvédségben sem.

 

Lovagkeresztesek
Számvéber Norbert

A 12. SS-páncélvadászosztály 1944 nyarán az elsők között alkalmazta az új vadászpáncélos-típust, a Jagdpanzer IV-est. Az SS-vadászpáncélosok eredményes védekező harca jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a szövetségesek nem tudták időben bezárni a falaise-i katlan száját. Így jelentősebb létszámú német erők kerülhették el a bekerítéssel járó megsemmisülést. Az SS-alakulat harcait saját hadinaplója alapján ismertetjük.

 

Ami a cső elé kerül...
Kovács Vilmos

A harckocsi- és páncélelhárítás az 1930-as évekre a hadseregek egyik legfontosabb megoldandó feladatává vált. Szervezeteikbe külön páncélromboló, páncéltörő alegységeket, szervezeteket hoztak létre, azzal a céllal, hogy megsemmisítsék az ellenség harckocsijait és páncélozott járműveit. A páncélelhárítás támadó és védelmi harctevékenység során egyaránt a győzelem kivívásának alapfeltételét képezte.

A második világháború során a páncélozott harceszközök tömeges alkalmazása összehangolt elhárító rendszerek kifejlesztését inspirálta, ezt a gyalogos katonától a bombázórepülőig minden szinten megszervezték.

 

Tűznyilak
Kovács Vilmos

A második világháború lezárását a magyar haderő nagyarányú átszervezése követte. Az 1948-ig terjedő időszakban a meglévő fegyvereket próbálták ésszerűen és hatékonyan csoportosítani.

A páncéltörő ágyúk közül csak az 1943 M. 7,5 cm-es löveg állt szolgálatban. Az 1945-ös hadsereg felmérése szerint 54 darab használható vagy könnyen javítható ágyú maradt rendszerben, ezeket 1946-ra a gyalogezredek nehéz páncéltörő ágyús századaiba szervezték 8-8 löveggel.

1947-re a lövészzászlóaljak páncéltörő ágyús századokat kaptak 6-6 löveggel. Ebben az évben a hadsereg kimutatása szerint 58 darab 1943 M. 7,5 cm-es ágyú volt a haderőben a lőszerraktárakban 5185 darab lőszerrel.

 

Repülő konzervnyitók
Horváth Zoltán

Ha napjainkban a páncélelhárítás repülőeszközeire terelődik a szó, legtöbbek képzeletében a csatagépek közül a speciális kialakítású A-10-es Varacskos Disznó vagy a helikopterek sorából az AH-64 Apache jelenik meg. Ezeket a tankpusztítókat a hidegháború utolsó évtizedére rendszeresítették, és a Nyugat-Európa elözönlésére induló orosz páncéloshadseregek megállítására szánták. Bár ez a gigantikus összecsapás elmaradt, a szovjet gyártmányú tankok és amerikai építésű repülő ellenfeleik azonban végül mégis összemérték erejüket. Az 1991-es Öböl-háborúban utóbbiak elsöprő győzelmet arattak az iraki személyzetű harckocsik felett. Az viszont, hogy a törékeny repülőgépek mennyire veszélyesek a masszív páncélosokra, az már bő fél évszázaddal korábban, a II. világháború frontjain megmutatkozott.

 

Bombabiztosok
Kékesi György

A digitális kijelzőn könyörtelenül pörögtek vissza a másodpercek. 29... 28... 27... A tűzszerész nem foglalkozott a homlokán végigcsorgó izzadtsággal, a kezében tartott csípőfogóval a detonátorból kiálló kék és piros drótokhoz közelített. Kék vagy piros? Kék vagy piros? 20... 19... 18... Dönteni kell, melyik drót legyen. Kék vagy piros? A fogót a piros dróthoz érintette, és már elvágta volna, amikor meggondolta magát. Mély levegőt vett, és egy határozott mozdulattal elcsippentette a kék színű vezetéket. A kijelzőn a visszaszámlálás megállt a 3-as számnál.

 

Az igazi tűzkeresztség
Pataky Iván

Az elmúlt hetekben több cikk, tanulmány, eszmefuttatás jelent meg Horthy Miklósról, Magyarország 1920-1944 közötti kormányzójáról, halálának ötvenedik évfordulója kapcsán. Nem csoda, hiszen huszadik századi történelmünket végső soron két személyiség neve fémjelezte: Horthyé és Kádáré. E cikkben azonban csak Horthy Miklósra összpontosítok. Történelmi hatása ma is élő. Hol dicsért, hol vitatott kormányzásának ellentmondásos értékelése szinte naponta megjelenik a sajtóban vagy a televíziók képernyőin, a politikai visszhangokról nem is szólva.

 

Az ostromlott vár
Balla Tibor

Az első világháború számos nagy csatájának sorából mindenképpen kiemelésre méltó - tragikus befejezése ellenére - a przemysli vár védelmének története. A magyarokat különösen sok emlék fűzi ehhez, hiszen a védők nagyobbik része magyar (honvéd és népfelkelő) ezredekben harcolt.

 

Úszó erődök
Hajdú T. László

A 20. század eleji orosz-japán háborút szárazföldön és tengeren vívták. A háború végső kimenetelét meghatározó összecsapásra tengeri hadszíntéren, a Csuzimai-szorosban került sor, ahol a hadviselő felek haditengerészeti erői mindent vagy semmit alapon ütköztek meg és döntötték el a Japán és Oroszország közötti, a koreai és mandzsúriai területek birtoklása fölötti vita miatt kirobbant politikai/katonai konfliktust. Hazánkban, mivel Magyarország tengeri határral nem rendelkezik, így haditengerészete nincs, a tengeri hadviseléssel kapcsolatos fogalmak kevésbé ismertek. Ezért, mielőtt a háborút eldöntő szárazföldi és tengeri csatákat tárgyaljuk, bemutatjuk - a teljesség igénye nélkül - az 1900-as évek elején rendszeresített hadihajótípusokat, azok képességeit, fegyverzetük harcászati-technikai jellemzőit, a hadihajók rendszereit, a flották irányítását harcban, valamint a hajókon szolgáló személyi állományt.

 

Terepszínű angyalbőr
Baczoni Tamás

A Regiment hasábjain megjelenő Bakaruhában sorozat speciális folytatásaként ezúttal egy kevéssé ismert témával, a női egyenruhákkal szeretnénk foglalkozni, talán annál is aktuálisabb ez a téma, mivel a Magyar Honvédségben egyre több nő szolgál.

 

Lánctalpas hetvenötös
Benedek Dénes

A német Marder család mintájára a magyar hadvezetés 1943-ban elhatározta, hogy a Toldi könnyű harckocsi alvázára - amely akkor már alkalmatlan volt a szovjet páncélosok elleni harcra - kifejleszt egy saját gyártású páncélvadászt. A harcjármű lövegeként a német gyártmányú PAK 40-es páncéltörő ágyút szánták, amelyet a Magyar Honvédségnél is használtak, így lőszerellátása is megoldott volt. 1944 elején elkészült a prototípus, azonban a magyar hadiipar ekkor már nem volt abban a helyzetben, hogy a sorozatgyártás is beindulhasson.

Új szám

Következő szám

A Regiment következő száma 2024. június 7-én jelenik meg!

Aranysas

Látogasson el testvérlapunk, az Aranysas honlapjára!