Archívum - 2009/2
Harc a függetlenségért
Ravasz István
Suomi az 1809. évi fredrishavni békétől mint Finn Nagyhercegség az Orosz Birodalom része volt. Az 1917. februári oroszországi forradalom önkormányzatot adott a finneknek. Július 18-án a finn országgyűlés (riksdag) kinyilvánította a birodalmon belüli szuverenitást, válaszként az orosz ideiglenes kormány augusztus 2-án feloszlatta. November 1-jén az önhatalmúan ismét összeült, s december 6-án deklarálta Finnország függetlenségét, amelyet Németország, Franciaország és Svédország azonnal elismert.
A Barbarossa hadművelet
A Barbarossa-terv (Fall Barbarossa) fedőneve eredetileg Fritz lett volna, ezt változtatta meg Hitler 1940. december 16-án - Rőtszakállú Frigyes német-római császár után - a mindenki által ismertre. A Führer 1941. március 22-én írta alá végleges változatát, majd nem sokkal később a végrehajtás megkezdésének eredetileg május 15-re kitűzött időpontját a közbejött balkáni hadművelet miatt június 22-re halasztotta. Vannak történészek, akik szerint a Szovjetunió is készült Németország megtámadására, a szovjet haderő felvonulása azonban nem fejeződött be június 22-ig, ám támadó harcrendnek megfelelő csoportosítása elősegítette a német haderő gyors győzelmeit a határcsatákban.
Célpont: Moszkva!
Ravasz István
A Barbarossa-tervről magáról, az annak alapján 1941 nyarán-őszén végrehajtott német hadműveletekről, illetve a Szovjetunió elleni háború kezdeti időszakáról könyvtárnyi irodalom született. Olvashatunk szovjet (orosz), német, angolszász (brit és amerikai), francia vagy éppen magyar leírásokat, ahol napról napra követhetjük a terv megszületését, valamint terepszakaszról terepszakaszra annak megvalósítását, módosítását, majd kudarcát.
Ezeket a leírásokat ismételhetjük, összevethetjük, elemezhetjük - miként megtették azt jó néhányan, ám éppen ezért nehezen alkothatunk újat, hiszen az eltelt több mint hatvan esztendő leforgása alatt már minden szempontból és mindent megírtak a szakemberek (katonák, történészek stb.).
A nagy túlélő
Kiss Kálmán
A 19. században - miután a japán kikötőket először nyitották meg a nemzetközi kereskedelem előtt - a felkelő nap országa, nyugati minták alapján, rendkívül látványos fejlődésen ment keresztül. Japán rövid idő alatt a Távol-Kelet egyik legjelentősebb katonai és gazdasági hatalmává nőtte ki magát. Ebben az időszakban született meg a korszerű császári haditengerészet is. Az új korszak beköszöntét az 1900-ban Nagy-Britanniában vízre bocsátott Mikasza nevű csatahajó fémjelezte, amely korának egyik legerősebb hadihajója volt.
Az utolsó amerikai csatahajó
Kiss Kálmán
A nehéz páncélos hadihajókat eredetileg a tengeri csaták sikeres megvívására tervezték, helyüket azonban gyorsan kiszorították a repülőgépek, illetve az azokat szállító hordozók. A csatahajókat attól kezdve elsősorban csak különféle tengeri deszant- vagy szárazföldi hadműveletek tűztámogatására és hajók kísérésére alkalmazták.
Az Egyesült Államok Haditengerészete részére még a II. világháború kitörése előtt kezdték el a legkorszerűbb Iowa-osztály építését.
Zongoracipelők
Temesvári Péter
Az Egyesült Államok Haditengerészete (US Navy) legfontosabb alapegységének a repülőgép-hordozók köré szervezett harccsoportok tekinthetők. Ezek az önállóan is komplett hadműveleti feladatok megoldására képes kötelékek magját általában egy nukleáris meghajtású repülőgép-hordozó, valamint szintén egy elsősorban légvédelmi feladatkörben alkalmazott Ticonderoga-osztályú AEGIS-rendszerrel felszerelt cirkáló alkotja. Kíséretükben azonban több, sokoldalúan alkalmazható romboló, illetve fregatt is mindig megtalálható, az elengedhetetlenül szükséges üzemanyagot, élelmiszert és fegyverzetet szállító ellátóhajókról nem is beszélve.
A vörös csillagos flotta
Temesvári Péter
Rövid, átmenetinek tekinthető időszakoktól eltekintve története során sem a cári Oroszország, sem a későbbi Szovjetunió nem számított igazi tengeri nagyhatalomnak. Pedig már Nagy Péter is felismerte, hogy országa felemelkedésének záloga az ún. "meleg tengerekre" való kijutás, azaz egész évben hajózható kikötők, támaszpontok létesítése, valamint erős nyílt tengeri hadiflotta létrehozása.
Óceánok vándorai
Horváth Zoltán
A japán Császári Haditengerészet tengeralattjárói a II. világháborúban a német és olasz búvárhajókénál nagyobb arányú veszteséget szenvedtek, ráadásul azokénál jóval kevesebb kárt okoztak. Abban azonban mégis felülmúlták európai szövetségeseiket, hogy 1942 nyarától stratégiai nyersanyagokat és technikai leírásokat szállítottak Japánból a megszállt Franciaországba, ahonnan felbecsülhetetlen értékű haditechnikai eszközökkel, gépekkel, műszerekkel, fegyverekkel és műszaki rajzokkal tértek haza. Az oda-vissza bő féléves utak sikeres teljesítése már önmagában is szenzációs teljesítmény volt. Igazi hőstetté az avatta mindegyiket, hogy a japánok majdnem végig olyan vizeken keltek át, melyeket az angolszász szövetségesek repülőgépei és hadihajói ellenőriztek.
Több mint terepjáró I.
Zsig Zoltán
Jelenleg az amerikai HMMWV számít a legismertebb és legelterjedtebb könnyű terepjárónak. Különböző változatai sok feladatra használhatók, eddig közel kétszázezer darabot gyártottak, sok más országban is szolgálatban áll. A Magyar Honvédség ugyan nem vásárolt ezekből, de már katonáink is a használják páncélozott változatait Afganisztánban.
Vaksötétben holtpontosan
Zsig Zoltán
A modern hadviselésben még mindig nagyon fontos szerepet játszanak a lövészkatonák a különböző hagyományos, békefenntartó vagy gerillaellenes hadműveletekben. A katonák a harcfeladatukat az egyéni lőfegyverükkel hajtják végre. Ezért a gépkarabély továbbra is az egyik meghatározó haditechnikai eszköz marad a jövőben is.
Légiriadó! II.
Pataky Iván
1938 a hadsereg és a légoltalom gyors iramú fejlesztésének kezdő éve volt. 1938. március 5-én Darányi Kálmán miniszterelnök Győrben elmondott beszédében jelentette be a honvédelem átfogó fejlesztési programját. Egymilliárd pengős beruházási programról beszélt. Ma, amikor ezer milliárdokról olvashatunk nap mint nap a gazdasági válság számai tükrében, talán semmiségnek tűnhet egymilliárd.
De 1938-ban egy magyar pengőért 6 cseh koronát adtak.
És északi szomszédunknál egy jó minőségű Bata fiúcipő mindössze 4-5 koronába került. Egy amerikai dollárért pedig 5 pengőt kellett fizetni. A nagybirtokokon dolgozó zsellér, más szóval béres, napszámbére ritkán haladta meg az egy pengőt! (Nem tévedés! Nem véletlenül mondták hárommillió koldus hazájának Magyarországot!)
A magyar Golgota
2009. május 29-én a Doberdó fennsík egyik kis falujában az első világháborúban itt elesett magyar katonákért szólt a lélekharang. Nehezen hihető, de a Visintiniben felszentelt kápolna az első emlékhely, mely a Monte San Michele sziklái között harcoló magyar honvédek harcait idézi fel majd a hadszíntérre látogató hivatásos vagy civil kutatóknak, a hadtörténelem iránt érdeklődőknek. Az egykor velünk szemben álló olaszok Sacra Zonának, Szent Földnek tartják a környéket, múzeumok, monumentális emlékművek, rekonstruált lövészárkok emlékeztetnek a vérzivataros évek olasz hőseire. 90 év mulasztását nehéz pótolni, de az itt harcolók magyar katonák előtt tisztelgésként olvasóink számára is felidézzük a harcok legszomorúbb epizódját, az elhunyt bajtárstól való búcsú pillanatát.
A krajinai szerbek lázadása
Jakus János
"Szlovénia elszakadása nem illeszkedett semmilyen korábban felvetődő általános rendezésbe, így Ljubljana lépése megállíthatatlanná tette a háborús lavinát. Felerősítette ugyanis a többi, nem szerb nép menekülési politikáját, hiszen senki sem akart egy nagyszerb dominanciájú Kis-Jugoszláviában rekedni."
Ennek a gondolatnak a jegyében ítéli meg a korabeli krízishelyzetet a magyarországi elemzők egy jelentős része. Mások úgy gondolkodnak ebben a tárgyban, hogy a "szlovén válság" megoldása előre megírt forgatókönyv szerint ment végbe, és amennyiben a JNH nem lép fel önkényesen és erőszakosan, akkor "zökkenő" nélkül nyugvópontra is kerül.
Nagy arany, nagy ezüst...
Sallay Gergely Pál
Az első világháborús osztrák-magyar harctéri kitüntetések közismertségéről árulkodik, hogy 1916-ban a Nefelejcs című operett egyik betétdalának (címben idézett) refrénje is a legénység részére adományozható rangos elismerésekről, helyes nevükön az Arany és az I. osztályú Ezüst Vitézségi Éremről szólt. Az igazsághoz tartozik, hogy a "nagy arany" és a "nagy ezüst" szomorú felhanggal szerepel az idézett dalban, amelyben az érmeket a fronton hősi halált halt édesapák árvái tartják kezükben. Ám akár a vitézség, akár a hiábavaló halál jelképei voltak a megénekelt kitüntetések, a zenemű mindenképpen széles körű társadalmi ismertségükről tanúskodik.
Új szám
Következő szám
A Regiment következő száma 2024. június 7-én jelenik meg!
Aranysas
Látogasson el testvérlapunk, az Aranysas honlapjára!
