Archívum - 2010/2
A Manhattan-terv
Horváth Zoltán
A program lényegében Albert Einstein 1939-ben írott levelével kezdődött, amelyben figyelmeztette az amerikai elnököt az atombomba németországi létrehozásának veszélyére. A nehézkesen beinduló fejlesztés a II. világháború utolsó évére felfoghatatlan méreteket öltött. Az Egyesült Államok nukleáris fegyverének elkészítését célzó projekt - a Manhattan-terv - 1945-ben az ipari beruházások és a foglalkoztatottak számának tekintetében vetekedett az amerikai autóipar méreteivel. Az előirányzott kiadások összege pedig akkorára rúgott, mint amekkorát az első ember holdra szállása emésztett fel.
Orosz atomcsapás
Szabó János Miklós
Az egykori Szovjetunióban harcászati gyakorlaton két alkalommal próbálták ki a nukleáris fegyvert, 1954. szeptember 14-én Tockojében közel 45 ezer résztvevővel, majd 1956. szeptember 10-én Szemipalatyinszkban 300 deszantos katonával. Szinte minden robbantásnál katonák voltak a résztvevők, mivel a kísérleti telepeken a polgári személyek csak kisegítő munkát végeztek, de ezeket nem tekinthetjük harcászati gyakorlatnak. Továbbá Tockoje nem egy zárt kísérleti telep volt, és a gyakorlatra kirendelt katonák parancsra érkeztek, így a rajtuk végzett kísérlet nem volt önkéntes.
Robbanófejetlenség
Zsig Zoltán
Az atomfegyverek jelentős hányada nem állandó helyen várakozik a bevetésre. A repülőgépek, hajók, tengeralattjárók fedélzetén nagyon sok robbanófejet szállítottak, és ez ma is így van. A levegőben vagy tengereken már számos baleset történt a hordozóeszközökkel. Sajnálatos módon ezek következtében sok robbanófej elveszett, és később sem kerültek elő.
Likvidátorok
Zsig Zoltán
A Csernobil közelében lévő Lenin atomerőműben 1986. április 26-án hajnalban súlyos baleset történt. A négyes számú blokkban a gőzrobbanás következett be, a hűtőrendszer meghibásodott, a tetőszerkezet beszakadt, és nagy mennyiségű radioaktív szennyező anyag jutott a szabadba. Addig még soha nem történt ilyen súlyos nukleáris baleset, a katasztrófaelhárító munkákban több mint 800 ezer ember vett részt.
Hidegháborús évek
Szabó Miklós
A második világháborút követő években fokozatosan átalakultak a sorozatvető rendszerek. A korszerű elektronika segítségével már a hatvanas évektől a nagy sorozatot fokozatosan felváltotta három-négy rakétás sorozat, amelynek eredményességét elektronikus méréssel ellenőrizték, és ez alapján korrigálták a következő csapást. Az alegység egyik legfontosabb eleme egy radarral felszerelt parancsnoki jármű lett. Az első rakéta röppályaadatai alapján pontosították az indítási lőelemeket, és így sokkal pontosabb csapást mértek. A sorozatvető rendszer hamarosan a terület lefedése helyett a precíziós tűzcsapás eszközévé vált.
Sorozatunk második részében először a német könnyű sorozatvető rendszert, majd az ez alapján kialakított amerikai MLRS rendszert és befejezésül a kor orosz rendszereit mutatjuk be.
Félnehézsúly
Zsig Zoltán
A lövészalakulatok számára már több évtizede gyártottak lánctalpas szállítóeszközöket, azonban ezek sokáig nem rendelkeztek igazán hatékony fegyverzettel. Később megjelentek azok a típusok, melyek erős fegyverzetükkel komolyabb harctevékenység végrehajtására is képesek voltak.
Újra a nagyok között
Horváth Zoltán
53 évvel ezelőtt, 1957. május 17-én a Királyi Légierő 49. századának XD818-as oldalszámú Vickers Valiant nehézbombázója egy aprócska csendes-óceáni szigetet vett célba, majd kioldotta Nagy-Britannia első termonukleáris bombáját. A robbanás után 18 000 m-re felmagasodó gombafelhő nemcsak sikeres próbát jelentett, hanem azt is, hogy II. Erzsébet királynő egyre fogyatkozó birodalmát a világ - nem utolsósorban a "nagy testvér", az Egyesült Államok - újra nagyhatalomnak tekintette.
Nemcsak légiveszély esetén! VI.
Pataky Iván
A 75 évvel ezelőtti, a 1935. évi II., a légvédelemről szóló törvénycikk kihirdetése, majd megalakulása óta a honi légvédelem, később légoltalom, majd polgári védelem története egységes folyamat. Az egyes korszakok szétválasztása mégsem erőszakos beavatkozás történelmébe, hanem a haditechnika, a légi háború fejlődését, illetve az ellenük való védekezés elveiben bekövetkezett változásokat jelző szakaszok határai. A légoltalom, polgári védelem feladatait, fejlesztésének ütemét mindig az adott ország - esetünkben a Magyar Népköztársaság - honvédelmi politikája határozta meg.
Építő és romboló katonák
Kovács Vilmos
A hadseregek hadműveletei folyamán mindenkor szükség volt olyan szakemberekre és egységekre, amelyek állandó erődítések, sáncok, várfalak építésében vagy a vízi átkelésben a harcoló csapatok segítségére lehettek, ezért a haderő kialakította azokat a csapatokat, amelyek képesek voltak elvégezni a speciális (mérnöki) feladatokat. A 18. században alakult ki és specializálódott a főleg a várakhoz és azok ostromlásához kötődő aknász- és árkászcsapat, illetve a vízi és szárazföldi hidak építésében járatos hidász-, valamint az útépítéssel foglalkozó utászcsapat.
Svéd-magyar hungaricum
Kovács Vilmos
A magyar páncélosjármű-gyártás egyik különleges darabja a Nimród két, önállóan már meglévő fő egysége, az 1938M Toldi könnyű harckocsi és az alvázára épített 1936M 40 mm-es légvédelmi gépágyú egyesítésével jött létre. Az 1940M Nimród páncélvadász és légvédelmi gépágyú hazai gyártásához 1938-tól a feltételek adottak voltak. A harcjármű alváza Magyarországon 1939-től már sorozatgyártásban volt, hasonlóképpen az 1936M légvédelmi gépágyúhoz, amelyet a MÁVAG (Magyar Állami Vas- és Gépgyárak) ekkorra már komoly szériában gyártott. Gyakorlati szempontok miatt a HM engedélyével a MÁVAG kapta meg a jogosítványt az önjáró légvédelmi gépágyú gyártására is.
Loire-völgyi acélszörnyek
Toldi Miklós
Párizstól 250 kilométerre délnyugatra, a Loire folyó partján fekvő Saumur városában található Európa négy legjelentősebb páncélosgyűjteményének egyike, a Musée des Blindés. Az intézmény közel nyolcszáz eszközzel rendelkezik, ebből háromszázat láthat kiállítva a közönség. A múzeum anyagában az első tank megjelenésétől kezdődően napjainkig szinte minden fontosabb harcjárműtípust megtalálunk. Ezeknek egy jelentős része működőképes, és rendszeresen láthatók az itt megrendezésre kerülő dinamikus bemutatókon.
Tetemrehívás I.
Horváth Endre
A REGIMENT magazin 2009/4. számában megjelent Baleset vagy gyilkosság című cikkünk sok olvasónk érdeklődését felkeltette. Mivel az írás legnagyobb része Jochen Peiper életével és titokzatos halálával foglalkozott, most részletesen felidézzük A halál 50 órája című filmből ismert jelenetet, amikor a forgatókönyv szerint amerikai hadifoglyokat géppuskáztak le Malmédy mellett. Mi is történt valójában 1944. december 17-én a Five Pointsnál?
Új szám
Következő szám
A Regiment következő száma 2024. december 6-án jelenik meg!
Aranysas
Látogasson el testvérlapunk, az Aranysas honlapjára!
