Archívum - 2010/4
Hitler Elit Alakulata
Bilik Péter
A német ejtőernyős- és légi szállítású csapatokat az 1930-as években azzal a céllal hozták létre, hogy a Reich fegyveres erőinek többi ágától eltérő, speciális kiképzésük és felszerelésük révén képesek legyenek az ellenséges vonalak mögött bárhol, bármikor, ejtőernyővel vagy vitorlázógépekkel váratlanul megjelenni, ott a kulcsfontosságú célpontokat elfoglalni, és tartani azokat a támadó főerők beérkezéséig.
A háború első éveiben több ilyen akcióra is sor került, a krétai harcokat követően azonban az ejtőernyősöket már csak ritkán alkalmazták eredeti feladatukra, ehelyett elit gyalogságként vetették be őket a frontokon, ahol nagy szükség volt az ilyen tapasztalt, felkészült harcosokra.
A Lajta monitor múzeumhajó...
Dr. Margitay-Becht András
A latin eredetű angol monitor szó, amely napjainkban a magyar képernyő megfelelője, eredetileg őrzőt, figyelőt jelent. 100-150 évvel ezelőtt, televízió és számítógép hiányában ez a szó egy hadihajótípust jelölt, melyet az észak-amerikai polgárháború elején, 1862-ben egy svéd mérnök-feltaláló, John Ericsson tervezett az északiak számára. Ô adta az első ilyen hajónak a Monitor nevet, amely aztán típusnévvé vált.
Átmeneti állapot I.
Zsig Zoltán
2010. szeptember 1-jén véget ért az Iraki Szabadság hadművelet. A harcoló amerikai alakulatok kivonultak az országból. A most következő cikksorozatunkban bemutatjuk a háború előzményeit, valamint azt, mi is történt az elmúlt hét évben.
Halált megvető bátorságért
Varga Csaba
Minden jelentősebb hatalomnak van egy olyan kitüntetése, amelyről még az ellenség számára is egyértelmű, hogy azt a bátorságért és a kiemelkedő hősiességért adják. A Viktória-kereszt a világ talán legismertebb és általános megbecsülésnek örvendő kitüntetése.
Sikerre ítélve
Zsig Zoltán
A jól ismert Gepard fegyvercsalád legújabb tagja igazán egyedi megoldással készül, egyes tulajdonságaival toronymagasan kiemelkedik a kategóriájából. Ezért minden esély megvan arra, hogy a nemzetközi fegyverpiacon sikeres legyen. A fegyverről az egyik fejlesztővel, ifjabb Szabó Endrével beszélgettünk. A Hiúzt a családi cégük gyártja, melynek vezetője még az édesapja, Szabó Endre és az öccse, Szabó Róbert.
Lánctalpas erődök
Zsig Zoltán
A harckocsik szinte a megjelenésük óta viták kereszttüzében állnak. Folyamatosan megkérdőjelezik a fontosságukat, egyes esetekben a létjogosultságukat is. Ennek természetesen megvannak az okai, mégis az egyik legfontosabb, legrugalmasabban alkalmazható szárazföldi haditechnikai eszköznek számítanak mind a mai napig.
Sivatagi Rókavadászat
Horváth Zoltán
1941 őszén a brit 8. hadsereg Észak-Afrikában ellentámadásra készült, hogy megállítsa Erwin Rommel altábornagy és az Afrika Korps előretörését. Az offenzíva sikeresnek ígérkezett, mert a német sivatagi hadsereg fő erői Tobruk kikötőváros ostromával voltak elfoglalva. Hogy a november 18-án induló Crusader hadművelet még simábban menjen, a brit vezérkar elhatározta, a támadás előestéjén kommandósaival megöleti vagy elraboltatja a németek főparancsnokát, akit addigra tisztelői és ellenségei egyaránt úgy neveztek: a "Sivatagi Róka".
Életveszélyes veterán
Szabó Miklós János
Amikor a rakétatechnikai bemutatót összeállítottuk, nem sejtettük, mennyire aktuális lesz a hordozható páncéltörő rendszer, az RPG bemutatása. Sajnos az élet bebizonyította, hogy ez az ötvenéves fegyver még ma is félelmetes pusztítást tud okozni. Afganisztánban naponta ilyenekkel támadják az ISAF-konvojokat. A páncéltörő rakétahajtású gránátvető majd minden kontinensen ott látható a gerillák vagy a reguláris csapatok katonái kezében.
Tanulópénz
Varga Csaba
Amikor a szovjet harckocsik 1979-ben átlépték Afganisztán határait, az ország lakói pontosan tudták, hogyan harcoljanak az idegen hódítók ellen. A két világháború között az indiai határvidéken ugyanis mesteri szintre fejlesztették a gerilla-hadviselést.
Hullámsírban
Horváth Lajos
A bátrak bátrai azok, akik elhagyván a biztos anyaföldet, annak tudatában indulnak harcba, hogy még saját sírhantjuk sem lesz, ha életüket veszítenék a hazáért vívott küzdelemben. Ilyenek a haditengerészek. A megemlékezők, az utódok csak a hullámokba dobott koszorúval róhatják le kegyeletüket előttük. Szerte a világ tengerein, a szerencsésebbje távoli földeken, legtöbben azonban a vizek kifürkészhetetlen mélységeiben nyertek örök nyughelyet, jutalmul helytállásukért, vitézségükért. Több ezer tonnányi víztömeggel holt vállaikon, az örök sötétség mélyén várva a világosság és a megváltó eljöttét.
Gyártják, gyűjtik, használják
Szőrös Zoltán
Kalasnyikov. A szeretet univerzális nyelve. A földkerekségen mintegy százmillió példány segített kifejezni az egyszerű embereknek az utóbbi mintegy hatvanöt évben, mennyire szeretik az életüket, a családjukat, a hazájukat és a szabadságukat, mert esélyt adott arra, hogy megvédjék! Ez kétségkívül Mihail Tyimofejevics egyik legfontosabb szellemi hagyatéka, az egyik vezérelv, amit a tervezés folyamán követett!
Neve nem csak áruvédjegy
Szőrös Zoltán
Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov 1919. november 10-én született az Altaj körzetben (Kazahsztán) lévő Kurja faluban egy népes paraszti családban. Miután elvégezte a kilencedik osztályt a középiskolában, a mataji vasútállomásra ment el dolgozni mint gyakornok, majd félállásban műszaki titkár lett a szibériai vasútnál. 1938-ban besorozták a Vörös Hadseregbe, ahol a Kijevi Különleges Katonai Körzetben szolgált, és miután fegyvermesterképzést kapott, elvégezte a harckocsi-technikusi iskolát.
Tetemrehívás III.
Horváth Endre
Az 1944. XII. 16-án kezdődött utolsó német offenzíva, melynek célja a két nyugati szövetséges, Anglia és az Egyesült Államok külön békére kényszerítése volt, 1945. január közepére összeomlott. Május 8-án a kivérzett hitleri Harmadik Birodalom feltétel nélkül kapitulált. Amerikai részről megkezdődhetett hát a belgiumi Baugnez-nál végrehajtott és 83 halálos áldozatot követelő német rajtaütésben részt vevő katonák felkutatása és összegyűjtése.
Honvédtalizmánok
Sallay Gergely Pál
A háborúk történetében nem egyedülálló jelenség, hogy a harctérre elvonuló katonák talizmánokat, viselőiket bajtól, szerencsétlenségtől megóvó, szerencsét hozó apró tárgyakat vittek magukkal a frontra. Az amuletteknek a legkülönfélébb válfajai léteztek. Jól elkülönülő kategóriát alkottak a kegyérmek, amelyeket tulajdonosaik nyakláncra fűzve viselhettek és tarthattak mindig maguknál. Idetartoznak az úgynevezett "szerencsés érmek", amelyeket a Magyar Királyi Honvédség egyes alakulatai készíttettek és osztottak szét harcosaik között a második világháború idején.