Archívum - 2012/1

A birodalom visszavág
Zsig Zoltán

Immáron 30 éve annak, hogy Nagy-Britannia és Argentína véres háborút vívott a Falkland-szigetekért. A konfliktus kirobbanásakor nem lehetett előre eldönteni, ki kerül ki győztesen. Végül is Nagy-Britannia elérte a kitűzött célját, és helyreállította a korona fennhatóságát a kietlen földdarabon. A harcok végére mindkét fél nagy veszteségeket szenvedett élőerőben és haditechnikai eszközökben egyaránt.

 

Hazárdjáték
Varga Csaba Béla

Az argentinok hazafias kötelességnek tekintették a Falkland-szigetek felszabadítását. Vezetőik azonban teljesen félreértették a briteket, amikor harcba küldték ellenük az egyik legerősebb dél-amerikai fegyveres erőnek számító haderejüket.

 

A sötétség harcosai
Varga Csaba Béla

A különlegesen képzett angol kommandósoknak embertelen körülmények között kellett helytállni a falklandi háborúban. Az SAS bebizonyította, hogy tagjait nem véletlenül tartják a világ legkeményebb és legleleményesebb harcosainak. Most is a felderítés, a zaklató, megtévesztő műveletek nagymestereinek bizonyultak.

 

Veszélyes vizeken
Zsig Zoltán

A szigetekért vívott háború során nagy szerepe volt a haditengerészeteknek a földrajzi viszonyok miatt. Közvetlen összecsapásra ritkán került sor, de a különböző hajók közül mégis nagyon sok süllyedt el vagy sérült meg. Mindkét fél legnagyobb anyagi és emberi veszteségei is ezek során következtek be.

 

A dicsőség ára
Zsig Zoltán

Argentína és Nagy-Britannia egy olyan területért esett egymásnak, amely gyakorlatilag semmilyen hasznot nem termelt gazdaságilag. A szigeteken rideg körülmények uralkodnak, kissé leegyszerűsítve ki lehet jelenteni, hogy a nagy semmiért ölték egymást a szemben álló felek. Természetesen ez így nem igaz, mert komoly érzelmi motiváció vezérelte a hadba vonulókat. Ezért voltak képesek feláldozni magukat.

 

Churchill titkos hadserege
Horváth Zoltán

Nagy-Britanniában 1940. július 22-én hozták létre a Special Operations Executive szervezetet. A magyarul Különleges Hadműveletek Parancsnokságának nevezhető apparátus születésénél ott bábáskodott Winston Churchill miniszterelnök, aki egyből ezt az utasítást adta az újdonsült titkos társaság vezetőjének: "Borítsa lángba Európát!" A SOE ügynökei ezzel az útravalóval vágtak neki, visszatérésük azonban több mint kétséges volt.

 

Egy híd ajándékba
Horváth Zoltán

"Nem tápláltam reményeket azzal kapcsolatban, hogy akár egyetlenegy Rajna-hidat is sikerül épségben megkaparintani - hacsak merő véletlenségből nem. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy a visszavonuló németek sorban levegőbe repítik valamennyit, amint a közelükbe érünk. Nem is hittem a fülemnek, mikor március 7-én jelentették, hogy a híd Remagennél szó szerint az ölünkbe pottyant. Számomra a háború egyik boldog pillanata volt. Sokáig úgy számoltunk, hogy az ellenség végleges legyőzése 1945-ben a tavaszi és nyári hadjáratokban következik be, és most egyszerre itt volt közvetlen közelségben" - mondta később a szerencsés fordulatról Dwight D. Eisenhower tábornok, a szövetséges erők főparancsnoka.

 

A remageni híd
Horváth Zoltán

A remageni híd az 1968-as évben készült tíz háborús film közül kétségtelenül a legjobban sikerült. Elfoglalásának valós története már önmagában is elég izgalmas, így nem volt szükség kiszínezésére ahhoz, hogy filmvászonra kerülhessen. Ken Hechler 1957-ben megjelent könyve ráadásul a lehető legjobb alapot adta a forgatókönyv megírásához. A szerző menet közben is pontos információkat adhatott az eseményekről, mivel a szakmai tanácsadók egyikeként részt vett a munkában. Minden adva volt tehát egy valóban hiteles háborús mozi elkészítéséhez, csak azzal nem számoltak, hogy a forgatást a Vörös Hadsereg beavatkozása szakítja majd félbe.

 

Rohamcsapatok II.
Polgár Tamás

A németek megjelenése a galíciai fronton valószínűleg történelmi vereségtől mentette meg az Osztrák-Magyar Monarchiát. A k. u. k. hadseregek fegyverben álló létszáma 1915 első hónapjaiban mindössze 516 ezer fő volt, minden idők legalacsonyabbja. A veszteségekről fogalmat alkothatunk, ha tudjuk, hogy 1914-ben 1,5 millió katonát mozgósítottak, és 1915 tavaszáig 620 ezer főnyi erősítés érkezett a frontra. Ekkorra a leharcolt és kimerült osztrák-magyar haderő semmilyen hadműveletre nem volt már alkalmas. Ha az oroszok felismerték volna a számukra előnyös helyzetet, hetek alatt Bécsig juthattak volna.

 

Sztálingrád
Horváth Zoltán

Húsz évvel ezelőtt még javában forgatták a német filmgyártás legnagyobb szabású alkotását, amelyet a sztálingrádi csata 50. évfordulóján szándékoztak bemutatni. A Volga-parti iparváros ostroma a keleti fronton folytatott háború fordulópontjának bizonyult, és a katlanba zárt német 6. hadsereg 1943 februárjában bekövetkezett kapitulációjával zárult. A Németországban szinte tabuként kezelt téma megfilmesítéséhez - közel három évtizednyi szünet után - végül Joseph Vilsmaier rendező vette a bátorságot. Minden idők legdrágább német mozija azonban elsősorban nem nagy csatajeleneteket és fontos döntéseket hozó tábornokokat mutatott, hanem néhány egyszerű katona tragédiába torkolló sorsát tárta a közönség elé. Tovább »

 

Az értelmetlen vérfürdő
Varga Csaba

1967 őszén és telén a vietnami őserdőben az amerikai tengerészgyalogság szinte megszállottan arra készült, hogy a többi fegyvernem segítsége nélkül, egyetlen csapással megtörje a vietnami haderő gerincét. A külső megfigyelők viszont a franciák nagy vereségét, Dien Bien Phut kezdték el emlegetni.

 

Hazátlanok háborúja
Varga Csaba

A francia idegenlégió krónikásai nem szeretnek 1961-ről írni. Pedig éppen ez a válságos esztendő döntötte el, hogy a világ egyik legkeményebb egysége nemcsak megmarad, de megújulva Franciaország igazi élcsapata lesz belőle.

 

Egy tragikus baleset
ifj. Tőrös István

1945. december 9-ét, amely vasárnapra esett, George S. Patton tábornok vadászattal kívánta eltölteni a Speyer környékén, mivel ott az erdők igen gazdagok fácánban. 11.45-kor már dél felé haladt, a Frankfurtot Mannheimmel összekötő 38-as számú autópályán. Az 1939-ben Franciaországban gyártott Cadillacben vele utazott vezérkari főnöke, Hobart R. Gay vezérőrnagy, a kocsi sofőrje, a 23 éves Horace L. Woodring őrvezető. A felvezetésről egy dzsippel Joe Spruce őrmester gondoskodott.

 

Tenni vagy nem tenni?
Erdős Kristóf

A XX. század emberét a barna és vörös diktatúrák számos döntésre kényszerítették. Ezek sokszor meghatározták a döntést hozók későbbi sorsát is. Nem volt ez másképp a budai Vár alatti Fővárosi Légoltalmi Szükségkórház, a későbbi szigorúan titkos Sziklakórház munkatársaival sem. Éles helyzetekben döntések előtt álltak. Maradni - nem maradni, vállalni - megalkudni, aláírni - vagy nem?! Nyilasok, emigránsok és ügynökök... A Sziklakórház története másképpen.

Új szám

Következő szám

A Regiment következő száma 2024. december 6-án jelenik meg!

Aranysas

Látogasson el testvérlapunk, az Aranysas honlapjára!