Archívum - 2014/4
Két tűz között
Horváth Zoltán
A II. világháború, minden idők legpusztítóbb konfliktusa 75 évvel ezelőtt, 1939. szeptember 1-jén robbant ki. A hitleri Németország célpontja akkor Lengyelország volt, melynek hadserege a hadüzenet nélküli támadást követő 5 hét során a technikai és számbeli fölényben lévő agresszoroknak a vártnál nagyobb veszteségeket okozott. Mégpedig teljesen magára hagyatva, mivel a francia és a brit kormány szerződésben vállalt kötelezettségeik ellenére nem indított általános támadást a Harmadik Birodalom ellen.
Hadvezérek fegyvertára
Horváth Zoltán
A II. világháború állami és katonai vezetői - legalábbis fényképeik alapján - kifejezetten békés külsőt mutattak, miután csak elvétve viseltek fegyvert. A fotók tanúsága szerint elsősorban az angolszász szövetségesek táborában akadtak olyanok, akik pisztollyal, puskával vagy géppisztollyal álltak kamera elé.
Műkincsvadászok
Horváth Zoltán
A 2014 tavaszának egyik hollywoodi szuperprodukcióját Műkincsvadászok címmel mutatták be nálunk. A parádés szereposztás és a színészként már csúcsra jutott rendező neve nagy durranást ígért. A téma pedig rászolgált erre a felhajtásra, hiszen a nácik által elrabolt képzőművészeti alkotások Európa műkincseinek 1/5 részét tették ki. Miután e felbecsülhetetlen értékű remekek nagy része közreműködésükkel került vissza tulajdonosaikhoz vagy azok jogos örököseihez, a röviden Monuments men néven ismert különleges alakulat katonái minden elismerést megérdemelnek.
Sövényháború
Horváth Zoltán
A normandiai partraszállás véres epizódjairól már cikkek garmadája jelent meg, de arról a közel két hónapos idegőrlő küzdelemről csak elvétve, amelybe 1944 augusztusáig kényszerültek az inváziós partokról kirajzó angolszász szövetségesek. A területet labirintussá tevő, sűrűn ültetett fákból és cserjékből álló, közel 5 m magas sövényfalak ugyanis elkerülték főparancsnokságuk figyelmét.
Csillagos-sávos veszedelem
Sáry Zoltán
Amikor szóba kerül a tengeralattjáró-háború, a legtöbb embernek először az atlanti csata és a német búvárnaszádok sikerei ugranak be. Ezzel szemben legalább olyan fontosak voltak a csendes-óceáni hadszíntér eseményei is, ahol viszont pont a szövetségesek értek el komoly eredményeket a tenger alatti hadviselésben.
A hazatért harcos
ifj. Tőrös István
A londoni westminsteri apátságban a padlóba építve egy fekete márványlap fogadja a belépőket, amelyet pipacsok kereteznek. Alatta egy brit katona nyugszik, akinek sem a neve, sem a rangja nem ismert, csak az biztos, hogy az első világháborúban esett el. Halálának körülményei sem ismertek, nem tudni, hogy roham közben vesztette életét vagy tüzérségi támadás következtében. Az 1920-ban itt eltemetett ismeretlen harcos jelképezi azt a 1,6 millió katonát, akik a brit birodalomért harcolva estek el.
Bevetésre kész!
Lippai Péter
A kilencvenes évek elején Magyarország déli határán kialakult véres délszláv válság közvetlen veszélyt jelentett országunk számára. A határ túloldalán folyó harcok során átsodródott fegyveres csoportok többször megsértették Magyarország határát. Ezen esetek kezelésére szükség lett volna egy gyorsan bevethető, alapvetően könnyűfegyverzetű, így légi szállítású lövészkötelékre.
Élő próbababák
Remes Péter
A hidegháború éveiben az atombomba-kísérletek az etikátlan emberkísérletek külön fejezetét jelentették. A kísérleti atomrobbantások nem csak a fegyver tökéletesítését célozták. Az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban is végeztek atomrobbantásokat kifejezetten abból a célból, hogy katonákon és polgári lakosokon tanulmányozzák a bomba hatásait és az ártalmak kivédésére szolgáló eljárásokat.
Terror az olimpián
Zsig Zoltán
1972-es olimpiai játékokat egy terrorista akció árnyékolta be, fegyveresek törtek be az olimpiai faluba, és az izraeli csapat egy részét túszul ejtették. A német hatóságok nem voltak felkészülve a helyzet kezelésére, emiatt az esemény vérfürdővel ért véget.
A meglepetés ereje
Varga Csaba Béla
1973-ban újabb véres háború robbant ki Izrael és a szomszédos arab országok között. Eltérően azonban a korábbi összecsapásoktól, most az arab fegyveres erők indítottak gondosan megtervezett, nagy pontossággal kivitelezett támadásokat. Vajon mi okozhatta azt, hogy ezek a lenézett haderők ennyire meg tudták lepni Izraelt? Kik voltak azok az arab vezetők, akik a rövid háború elején kis híján megrendítő csapást tudtak mérni félelmetes szomszédjukra?
Levelek Iódzsimáról
Zsig Zoltán
Nagyon ritkán fordul elő, hogy olyan háborús filmet készítenek, melyben szinte kizárólag a szemben álló felet mutatják be, ráadásul emberi ábrázolással. Clint Eastwoodnak volt bátorsága ezt megtenni, amikor a csendes-óceáni ütközetek egyik legvéresebb fejezetét dolgozta fel a japánok szemszögéből.
A nagy Lepkowski
Varga Csaba Béla
1944 nyarán Erich Lepkowski hadnagy arról értesült, hogy a francia ellenállók közel 120 német ejtőernyőst ejtettek foglyul. A vakmerő fiatal tiszt azt az utasítást kapta, hogy szabadítsa ki csapdába esett társait. A parancsnokság attól tartott, hogy a franciák lemészárolják az elitegység tagjait. Lepkowski az amerikai és a francia vonalakon átkelve csapott le Brasparts városában a foglyok börtönére.
Mindhalálig katona
Havasi Máté
Az Ia Drang-i csata után nem sokkal Rescorla új megbízatást kapott: egy felderítő szakasz parancsnoka lett. Köztudottan kemény feladat volt ez, de Rick ebben is kihívást talált. Az előírt 15-20 fős osztagok helyett az ötfősöket részesítette előnyben, és sokszor nemcsak pár napot, hanem akár több hetet is eltöltött odakint velük.
Örökség
Tőrös István
Amikor 2004. június 6-án, a partraszállás 60. évfordulóján a Leghosszabb nap főcímzenéjére bemasírozott 120 kitüntetett veterán az Arromanches mellett felépített tengerparti színpad elé, kicsit összeszorult torokkal néztem az akkor 80 éveseket. Hogyan tovább? Ha az ő korosztályuk is megkapja az égi behívót, lesz-e még kit ünnepelni Normandiában?