Archívum - 2017/4
Tizenkét pokol
V. Kassai Zoltán
A 2014-ben bemutatott Kereszthegy, majd a tavaly a televízióban szintén látható Halhatatlanok című film után most egy újabb történelmi mozit vágnak a Katonai Filmstúdió műhelyében. A HM Zrínyi Nonprofit Kft. szakemberei nemrég fejezték be az első világháború isonzói csatáit feldolgozó Tizenkét pokol című, fikciós elemekkel kiegészített dokumentumfilm forgatását.
A nagy fehér flotta
Juharos Tamás
„Beszélj kedvesen, de legyen nálad egy jó nagy furkósbot!” - így hangzott Theodore Roosevelt külpolitikai mottója. A furkósbot szerepét előszeretettel osztotta a haditengerészetre, amelyről az 1812-es brit-amerikai háborúban már egyetemista korában figyelemre méltó könyvet írt. Elnökké választása után megadatott neki, hogy az Egyesült Államokat igazi tengeri nagyhatalommá tegye, s ebben komoly szerepe volt egy általa elrendelt, nagyszabású tengerészeti vállalkozásnak.
Sivatagi rókavadászat
Varga Csaba Béla
A Szaharában 1942 őszén lassan, de biztosan véget ért a félelmetes hírű német Afrika-hadtest diadalútja. A szövetséges erők győzelmében oroszlánrész jutott a briliáns, ugyanakkor nehezen elviselhető személyiségű Bernard Law Montgomerynek. A brit tábornoknak köszönhetően meggyengült a legyőzhetetlen Sivatagi Róka, Erwin Rommel mítosza. A második el-alameini csatát joggal sorolják a világháború döntő összecsapásai közé.
Lángoló acélkoporsók
Sáry Zoltán
Az észak-afrikai térség a második világháború egyik fontos hadszíntere volt. Az ott folyó harcok során számos különböző harcjárműtípust is csatasorba állítottak. Ezeket tekintjük át cikkünkben.
Öt földrész harcosai
Juharos Tamás
A második világháború észak-afrikai csatáiban mindkét oldalon számos nemzetközi önkéntes harcolt, akik alaposan kivették a részüket a hadi eseményekből, nemritkán jelentősen alakítva azok kimenetelét. Lengyelek, csehek, görögök, franciák és a brit gyarmatok népei sorakoztak fel a tengelyhatalmak erői ellenében, de nem kevesen mellettük is.
Hivatásos vízen járók
Zsig Zoltán
Hosszú évek óta az egyik legnagyobb NATO-hadgyakorlatra került sor Európában, mely Magyarország területét is érintette. Ezúttal nemcsak átvonultak a részt vevő alakulatok, de hazánk gyakorlóterein a magyar katonákkal közösen demonstrálták is a szövetség erejét.
Hitler kedvenc erődje
Varga Csaba Béla
A Führer egyszerre gyűlölte és csodálta a briteket. Arról álmodozott, hogy Churchillt legyőzve meghódítja a szigetországot, majd a lakosságot „megtisztítva”, az arra érdemeseket a Harmadik Birodalom szolgálatába fogadja. Az angliai csata azonban keresztülhúzta a számításait. Az egyedüli gyógyírt az jelentette a náci vezér sebeire, hogy csapatainak sikerült elfoglalni a gyűlölt ellenség területének egy parányi részét. A La Manche brit szigetei hosszú évekre német uralom alá kerültek.
Kistestvér
Sáry Zoltán
Magazinunkban korábban már bemutattuk a második világháborús tengeralattjáró-fejlesztés egyik csúcstermékét, a XXI. osztályt. A típusnak volt egy „kistestvére” is, erről lesz most szó.
Lánctalpas zsákutca
Sáry Zoltán
Az 1960-as években az amerikai M60-as és a nyugatnémet Leopard a NATO-tagállamok legmodernebb harckocsijai közé tartozott. Bár mindkettővel elégedettek voltak, a két nemzet már a következő évtizedekre tekintett előre, és szerettek volna egy igazán modern, újszerű típust.
Esélytelenek lázadása
Varga Csaba Béla
1933 után a nácik előbb német földön, majd a meghódított országokban is kiépítették a koncentrációs táborok pokoli rendszerét. A foglyoknak csupán két alkalommal sikerült eredményesen fellépni hóhéraikkal szemben. Treblinka 1943 augusztusában, Sobibór pedig októberben próbálkozott a felkeléssel. A nagy gonddal és óriási vakmerőséggel megszervezett sobibóri kitörés meglepte az őröket, és még Himmlert is megrémítette.
Kettő az egyben + ráadás
Toldi Miklós
Már az ezredfordulón felvetődött annak gondolata, hogy a helyhiánnyal küszködő delfti hadsereg- (Koninklijk Nederlands Legermuseum) és a soesterbergi repülőmúzeum (Militaire Luchtvaart Museum) gyűjteményeit összevonva egy új intézményt hozzanak létre. Helyszínként elsőként az amersfoorti Bernhard laktanyát jelölték meg, de végül az időközben bezárt és minden szempontból ideálisabbnak bizonyuló soesterbergi bázison kezdték meg 2013-ban az építkezést. Vilmos Sándor, Hollandia királya 2014. december 11-én nyitotta meg a múzeumot, melynek termeibe 2014. december 14-én léptek be az első látogatók.