Archívum - 2020/2
Békediktátum
Kovács Vilmos
A Tanácsköztársaság haderejének mintegy ellensúlyozására, az antant hallgatólagos beleegyezésével, majd aktív támogatásával Szegeden egy új fegyveres szervezet kezdett formálódni, amely a Nemzeti Hadsereg nevet vette föl. A franciák által megszállás alatt tartott Szegeden, amely karnyújtásnyira volt a románok, valamint a szerbek irányában meghúzott demarkációs vonaltól, semmi sem történhetett az antant akarata ellenére. A deklaráltan antibolsevista - így az antantnak is elfogadható - elveket valló és az 1918-as haderő szellemiségét visszaállítani akaró új katonai erő 1919 májusában kezdte meg a szerveződést.
A villámháború atyja
Varga Csaba Béla
Heinz Guderian azon német tábornokok közé tartozott, akiket a nürnbergi per során végül nem ítéltek el, pedig a szovjetek minden követ megmozgattak azért, hogy ha nem is akasztófán, de börtönben végezze. 1945 után a nyugati hatalmak igényt tartottak a szakértelmére, hiszen ő volt az, aki néhány tiszttársával együtt megteremtette a világ egyik leghatékonyabb páncélos fegyvernemét és kidolgozta a korszerű harckocsizó hadviselés alapjait.
Erődfoglalók
Tőrös István
A háborúk mindig tanulságok levonására kényszerítik a veszteseket és a győzteseket is. A stratégák kedvencei évszázadokig az erős várak voltak, majd az erődrendszerek divatja következett. Bíztak a falak vastagságában és a fegyverek erejében a földalatti városokat kiépítő birodalmak. A XX. század eseményei azonban bebizonyították, hogy minden elfoglalható, csak meg kell találni hozzá a megfelelő megoldást. 80 évvel ezelőtt - 1940 májusában - a belgiumi határ és Liége védelmére szánt betonmonstrumok elfoglalása szerepelt a német haditervekben.
Versenyfutás
Kiss Roland
1945 áprilisára megkezdődött az utolsó felvonás, a Berlin elleni támadóművelet. A Vörös Hadsereg hídfőket épített ki az Odera nyugati partján és magabiztosan készült a végső összecsapásra. A németek az utolsó tartalékaikat mozgósították a főváros védelmére. Még korábban nagyobb német erőket hagytak a keleti területeken, erődvárosokban és a tengerpartra visszaszorulva, hogy lelassítsák a szovjeteket, ám ezen erősségek ekkorra többnyire elestek, miközben a nyugati front összeomlott. Dacára szorongatott helyzetüknek, a keleti fronton szokás szerint a végsőkig harcoltak és bebizonyították, hogy tartogatnak még meglepetéseket.
Alagútharcosok
Trautmann Balázs
Manapság egy régen látott harcászati fogás terjedt el a Közel-Keleten: az ellenséges objektum alá alagutat fúrnak az elszánt támadók, majd azt robbanóanyaggal töltik meg és felrobbantják. Az eredmény halálos és látványos: de miért van szükség erre az ókori módszerre és hogyan viszik ezt véghez 2020-ban?
Hitlerjugend
Ifj. Tőrös István
Az első világháborút megelőzően már számos ifjúsági szervezet működött világszerte. A háború után - ahol a politikai berendezkedés egypólusúvá vált - a pártok igyekeztek létrehozni és egyeduralkodóvá tenni a saját szervezetűket. A fasiszta Olaszországban az Opera Nazionale Balilla és az Avanguardia csoportok, a Szovjetunóban a Komszomol vállalkozott erre a szerepre, a hitleri Németország ifjúsági szervezete pedig a Hitlerjugend lett.
Nagy úr a muszáj
Trautmann Balázs
Furcsa módon a távolról irányított felderítő- és támadógépek tömeges elterjedése „hozta vissza” tetszhalott állapotából az amerikai hadsereg csapatlégvédelmét. Az európai hadszíntérre érkező, feltuningolt AN/TWQ-1 Avenger-ek mennyisége azonban szinte eltörpül az orosz, a kínai vagy éppen a szíriai fronton feltűnő, házi, önjáró légvédelmi eszközök száma mellett.
A felkelő nap árnyékában
Sáry Zoltán
Amikor a második világháborús harckocsikról esik szó, az emberek többsége a T-34-hez, a Királytigrishez vagy a Sherman-hez hasonló klasszikus típusokra gondol. A japán haderőről elsősorban pedig a flotta, esetleg a fanatikus gyalogság ugrik be. Pedig ők is rendelkeztek páncélosokkal.
Oba, az utolsó szamuráj
Varga Csaba Béla
Oba százados 1944. február 29-én még nem tudta, hogy ő lesz a saipani csata egyik leghíresebb harcosa, akit szülőföldjén az „utolsó szamuráj” megtisztelő néven emlegetnek, míg az amerikaiaktól a „Róka” elnevezést kapja. Az alacsony, keménykötésű fiatal tiszt sebesült bajtársai között szállt partra egy elsüllyesztett csapatszállító hajó mentőcsónakjából. A szigeten élete legnehezebb feladata várt rá.
Békés ütközet
Fotó: Michiel Peeter
A jelentős erőket felvonultató A BRIDGE TOO FAR rendezvény sorozat után tavaly decemberben Belgiumban egy jóval kisebb, hivatalos megemlékezéseket és harcjárműveket „csatasorba” állító emlékezésre került sor. Szerencsére az Európa számos országából érkező hagyományőrzők a nézők kedvéért vállalkoztak az ardenneki csata egy kisebb ütközetének újrajátszására is. Mivel a koronavírus-járvány hónapokra lehetetlenné teszi a hasonló rendezvények megtartását, érdemes felidézni az „ádáz” küzdelem képeit.
Sikertelen merénylet
Obuch László
A második világháború leghíresebb merénylete 1944-ben történt. Azok törtek a Führer életére, akikről leginkább nem feltételezte: a saját vezérkarának tagjai. A Claus Schenk von Stauffenberg ezredes vezetésével végrehajtott akció kudarcba fulladt, de megrendítette a legyőzhetetlennek és sérthetetlennek hitt vezért.