Archívum - 2021/4
A verduni vérszivattyú
Feith László
Az első világháború leghosszabb csatáját Verdun-nél vívta a francia és a német hadsereg. A harc 1916. február 21-én kezdődött, s tíz hónappal később, december 18-án ért véget. Ekkor a frontvonal szinte pontosan ugyanott húzódott, mint 300 nappal korábban, az első ágyúlövés eldörrenésekor. Mindezek ismeretében különösen megdöbbentő a szemben álló felek vesztesége, amely meghaladta a 700 ezer főt.
Operettkatonák támadása
Polgár Tamás
1943 első hónapjaiban India partjaitól nyugatra, az Arab-tengeren váratlanul német tengeralattjárók bukkantak fel. Az addig csak az elvétve arra tévedő japán búvárnaszádok által veszélyeztetett kereskedelmi hajóforgalom egyik napról a másikra csaknem lehetetlenné vált. A németek valahonnan mindig tudták, merre keressék célpontjaikat, és naponta süllyesztettek el egy-egy szövetséges hajót. Még azzal is mindig tisztában voltak, melyiket érdemes megtámadni, s rendre a legértékesebb rakományok jutottak a tenger fenekére.
A pokol kapujában
Varga Csaba Béla
1942 decemberében a szovjetek úgy gondolták, hogy a Csir folyó partján egy döntő csapással megtörik az elkeseredetten védekező német erők gerincét. A feladatot a remekül felkészített 5. harckocsihadseregre bízták. Nem kételkedtek a győzelemben, mivel az áttörés helyszínén többszörös túlerőben voltak. A siker azonban elmaradt, mert a németek a védekezés nagymesterét, Hermann Balckot bízták meg a védelem megszervezésével.
Goliath, a lánctalpas bomba
Trautmann Balázs
A második világháború igen gazdagnak bizonyult olyan fejlesztésekben, melyek megelőzték korukat. Ilyen volt például a modern páncélozott szállítójármű (Sd.Kfz 251-es család), a sugárhajtású vadász- és bombázógép, a gépkarabély (Sturmgewehr 44) vagy éppen a távirányítású harcjármű.
Harcterek mindenese
Sáry Zoltán
A második világháború eseményei során számos páncélos legendává vált. Bár az amerikai M4 nem a kilőhetetlenségéről vagy a pusztító tűzerejéről lett híres, összességében mégiscsak helyet érdemelne az elképzelt dobogó valamelyik fokán.
Cserekereskedelem
Sáry Zoltán
A második világháború idején számos érdekes hadművelet történt. A tengeralattjárók esetében a legtöbb embernek a farkasfalkák által üldözött konvojok jutnak az eszébe, esetleg egy-egy csatahajó sikeres elsüllyesztése. Kevesen tudnak arról, hogy a távoli Japán és európai szövetségesei között többé-kevésbé rendszeres tengeralattjáró-járatok működtek.
A királynő tengerésze
Varga Csaba Béla
Idén tavasszal hunyt el II. Erzsébet brit királynő férje, Fülöp herceg. A legtöbben idősebb, jókedvű úriemberként emlékeznek rá, és csak kevesen tudják róla, hogy fiatal korában maga is aktívan küzdött Hitler és Mussolini ellen. Érdemes közelebbről is megismerkedni hosszú életének ezen méltatlanul homályba merült időszakával.
A NATO atlanti fala
Kárpáti Endre
Dánia, Stevns Klint. A gyönyörű tengerpart a világörökség része, 40 méter magas, csodálatos fehér szikláival, a tetejükön 900 éves templomocskával. Ettől északra klasszikus világítótorony gondoskodik a hajósok biztonságáról - délre, néhány száz méterre pedig egy csatahajó lövegtornyai, a NATO egykori védelmezői láthatók.
Tanulójárat
Trautmann Balázs
Idén tavasszal, a Black Swan 2021 nemzetközi különleges műveleti gyakorlaton egy egészen érdekes amerikai hajó tűnt fel a Dunán: a Special Operations Craft - Riverine, barátoknak csak SOC-R. A tetőtől talpig antennákkal és fegyverekkel borított, villámgyors hajók ugyan hazatértek - de nemsokára érkeznek a már megrendelt magyar példányok is…
Ágyúból érmet
Sallay Gergely Pál
Az ellenségtől zsákmányolt ágyúk anyagát kitüntetések gyártására felhasználni több szempontból is jelképértékűnek számít. Egyfelől kifejezi az ellenség teljes legyőzését, hiszen fegyvereit képletesen megsemmisítik, azok anyagát pedig saját célra hasznosítják. Másrészt az ágyúk bronzából készült érmek emléket állítanak a győztes hadjáratnak, a harcban részt vett katonák közötti adományozással pedig egyben a zsákmány szimbolikus szétosztására is sor kerül.