Archívum - 2022/4
Antant attak
Feith László
A francia-brit erők nagy reményekkel indított 1917-es tavaszi offenzívája az első világháború korábbi éveinek forgatókönyve szerint zajlott: a német vonalakat nem sikerült áttörni, s a csupán méterekben mérhető előrenyomulásnak hatalmas ára volt. Apró siker, hogy a támadás első szakaszában a brit hadsereg részeként harcoló kanadai csapatok mindössze négy nap alatt elfoglaltak egy olyan hegygerincet, amelynek bevételével az antant két éven keresztül hiába próbálkozott.
Időutazás
Tőrös István
Szalay-Berzeviczy Attila közgazdász, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke nyolc évet áldozott arra, hogy megvalósítsa élete főművét. 57 ország első világháborús helyszíneit járta végig a fényképezőgépével, hogy az egykor az újságok címlapján szereplő, véráztatta vidékeken készített 1700 fotója segítségével mesélje el az emberiség elmúlt 100 éves történetének egyik legjelentősebb fejezetét. A Nagy Háború százéves nyomában - Szarejevótól Trianonig című rendhagyó történelemkönyv első kötete tavasszal jelent meg a hazai könyvesboltokban, az angol nyelvű kiadással egy időben.
Nukleáris pajzs és kard
Hajdú László
Mostanság jogosan merülhet fel a kérdés: mi lenne, ha atomháború törne ki a NATO és Oroszország között. Szerencsére ezzel kapcsolatban csak szimulációval készült információk állnak a rendelkezésünkre. A Vojennoje Obozrenyije (Katonai Elemzés) független orosz folyóirat például eloszlatja azt az általános feltételezést, miszerint egy ilyen összecsapás valamennyi nukleáris fegyver azonnali bevetését, egész városok elpusztítását jelentené. Szerintük az atomháború csak fokozatosan eszkalálódna.
Úszó próbapad
Sáry Zoltán
Vannak olyan hadihajók, amelyek megváltoztatták a történelmet. Egyesek legendás csatákban, mások már puszta létezésükkel átírták a tengeri hadviselés szabályait. Utóbbira jó példa a HMS Dreadnought, amely forradalmasította a hajóépítést.
Ingajárat
Trautmann Balázs
A mai napig a világ egyik kimagasló katonai-logisztikai műveletének számít a szövetséges erők partraszállása Normandiában. A „leghosszabb nap”, azaz 1944. június hatodikának sikere egy egészen rövid szakaszon múlott: a csapat- és harcjármű-szállító hajók, illetve a tengerpart közötti néhány kilométeres távolságon.
Sivatagi huszárok
Varga Csaba Béla
Az elmúlt ötszáz évben nem véletlenül tartották a huszárokat az európai háborúk legvakmerőbb, semmitől vissza nem riadó harcosainak. Kései utódaik a 2. világháború legnagyobb afrikai csatájában indultak utoljára öngyilkos rohamra az ellenséges ágyúk arcvonala ellen. Vakmerőségükkel még a híres „sivatagi rókát” is sikerült meglepniük.
A nagy hátraarc
Kiss Roland
1950 végén Kína beavatkozott a koreai háborúba és támadása visszavetette az ENSZ erőket. Az Észak-Koreából történő visszavonulás fontos epizódja volt a Csoszin víztározónál lezajlott ütközet.
Lánctalpas terminátor
Trautmann Balázs
Az orosz haditechnika iránt rajongó ismerőseim és persze az ilyen érdeklődésű csoportok tagjainak egy része szerint nincs tökéletesebb városi harcjármű, mint a BMPT Terminator 2. A dolog szépséghibája, hogy bár az említett lánctalpas valóban létezik (többféle változattal eljutva egészen a mai formájáig), de a február 24-e óta zajló orosz-ukrán háborúból feltűnően hiányzik.
Tűznyilak
Sáry Zoltán
A szomszédunkban zajló fegyveres konfliktus számos olyan témát is felszínre hoz, amelyet célszerű áttekintenünk. Ilyen például a rakéta-sorozatvetők helyzete, amely napjainkban gyökeres változáson megy keresztül.
A hit ereje
Obuch László
Desmond Doss lelkiismereti okból megtagadta a második világháború alatt a fegyveres katonai szolgálatot. Az US Army 77. gyalogsági hadosztályának 305. ezredénél szolgáló őrvezető lett az első, aki fegyvertelen katonaként is kiérdemelte az Amerikai Egyesült Államok Becsület Érdemrendjét. Doss nem járult hozzá tetteinek megfilmesítéséhez, így majd tizenhat évet kellett várniuk a producereknek arra, hogy vászonra vihessék a történetét.